1723 Szentiván

A Budai Ágostonos rend 1723.május.19-én engedélyt adott Joseph Pindernek és Batholomeus Gillinger ősapámnak, hogy Szentivánon a Fehér hegyen mészégetőt építsenek.

Hans Metzger Szentiván első házépítője

Tuschek Franciska  kutatása alapján derült ki ez az adat. 1729 augusztusában Hans Metzger panaszoslevelet írt Budára, az Ágostonos rend tartományfőnökének. A levél végén megjegyzi, hogy ő építette fel Szentiván első házát.

Szentiván első telepesei 1724

A Budai Ágostonos rend birtoka volt ekkor Szentiván amely lakatlan volt a török kiűzése után. Az Ágostonos rend ezért német telepeseket toborzott Frankföldről, a Majna mentéről, Mainz vidékéről. A telepesek 1723-ban érkezhettek. A Budai Ágostonos rend vikáriusa Scharinger Patrik atya 1724.április.24-én kötött öt telepessel telepítési szerződést. Ezek a következők: Peter Paxian Lohr am Mainból Mainz kerületből, Heinrich Metzger és fia Hans Metzger Partensteinből Mainz kerület, Lorenz Eisenkrammer Oberwiesből Mainz vidék, Heinrich Emich Lohr am Mainból. Ezek közül Peter Paxian, Lorenz Eisenkrammer, Heinrich Metzger és Hans Metzger is ősöm volt.

1919.nov.12-14 Vörösvár a román megszállás határvonala

A románok a Tanácsköztársaság bukása után augusztus 3-án bevonultak Budapestre, majd tovább nyomultak a Dunántúlon. 1919. augusztus.13-án elfoglalták Székesfehérvárt, augusztus.13án Veszprémet, augusztus.20-án Győrt. Amikor a Nemzeti Hadsereg elfoglalta a Dunántúl maradékát, antant parancsra leállt a román előrenyomulás a Patkányos major-Győr-Ménfő-Pápateszér-Gyertyánkút-Nemesvámos-Peremarton-Úrhída-Dinnyés-Szabolcs-Adony vonalon. Az antant utasítására visszavonultak a románok október.04 és 09 közt a Tát-Nagysáp-Bajna-Türkös major-Csordakút puszta-Váli víz vonalig. Majd november 12-én visszavonultak a budai hídfőig, a Pomáz-Csobánka-Pilisvörösvár-Páty-Torbágy-Törökbálint-Érd vonalig. November 14-én elhagyták a vonalt és kivonultak Budapestről is.

Georg Moser és Teresia Ulzimer

Georg Moser (1786-1843) Martin Moser (1754-1792) és Magdalena Mirk/Merk (1756-1795) fiaként született Vörösváron 1786.04.15-én. Teresia Ulzimer (1788-1875) Michael Ulzimer (1764-1813) és Anna Maria Fausler (1764-?) lányaként született Vörösváron 1788.10.10-én. Georg Moser és Teresia Ulzinger 1809.02.01-én kötött házasságot. 1843.05.14 Georg Moser zsellér Teresia Ulzinger férje halála.  1875.03.02 Moser Terézia született Ulzinger özvegy zsellér Vörösvár 29.szám alatti lakos halála.

Jakob Moser és Catherina Stehly

Jakob Moser (1813-1893) Georg Moser (1786-1843) és Teresia Ulzimer (1788-1875) fiaként született Vörösváron 1813.07.23-án. Catherina Stehly (1814-1887) Johann Stehly (1789-1838) és Julianna Huffnagel (1791-1837) lányaként született 1814.10.05-én. Jakob Moser és Catherina Stehly 1835.01.28-án kötött házasságot Vörösváron. 1887.02.13 Stehly Katalin Moser Jakab neje zsellér, Vörösvár 220.szám alatti lakos halála. 1893.07.24 Moser Jakab Stehly Katalin özvegye zsellér, Vörösvár 218.szám alatti lakos halála.

Joseph Forstner és Theresia Moser

Joseph Forstner (1837- 1874) Martin Forstner (1810-1869) és Anna Gechter (1810-1854) fiaként született Vörösváron 1837.10.08-án.
Teresia Moser (1842-1901) Jakob Moser (1813-1893) és Catherina Stehly (1814-1887) lányaként született Vörösváron 1842.10.05-én.
Joseph Forstner inquilinus, Vörösvár 143.szám alatti lakos és Teresia Moser ancilla/szolgáló Vörösvár 209.szám alatti lakos, 1865.05.30-án házasodott össze Vörösváron.
Joseph Forstner zsellér Vörösvár 140.szám alatti lakos vesevészben halt meg 1874.01.09-én.
Forstner Márton özvegy zsellér és Forstner Terézia született Moser özvegy zsellér, Vörösvár 140.szám alatti lakosok 1875.02.08-án házasodtak össze.
1880.04.08 Forstner Márton zsellér Moser Terézia férje meghal Vörösvár 140.szám alatt.
1882.01.10 Weiszer János aki Weiszer Lipót és Lieber Anna Mária fia feleségül veszi Forstner Teréziát született Moser lakót/zsellért.
1901.02.05 d.e. 10.óra Weiszer Jánosné korábban Forstner Józsefné született Moser Terézia özvegy, lakóhelye Pilisvörösvár Szőlőkert utca 140.szám halála.