Volhíniai csehek 1868-1947

1867-ben Moszkvában szláv kongresszust tartottak, itt az orosz kormány különböző pénzügyi kedvezményeket adott az Oroszországba bevándorló cseheknek. 1868 és 1880 közt 16 000 cseh bevándorló érkezett Volhíniába. 1897-ben Volhíniában 28 000, Kijev környékén 3000, más orosz területeken 50 000 cseh élt. 1914-ben 90 000 cseh élt Oroszországban.Volhíniában ekkor 638 településen éltek.  A második világháború után megállapodott  Csehszlovákia és a Szovjetunió a csehek visszaköltözéséről Csehországba. 1946-1947-ben 200 000 cseh tért vissza Csehországba.

Törökbálint

Kitelepítési emlékmű az 1946-ban kitelepített svábok emlékére.

Kitelepített svábok

Ma egy szomorú évforduló napja van. Ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek kitelepítése. A budaörsi svábok kitelepítésével kezdték meg a mai napon.

Peller János és Krupp Rozina

Peller Pál (1930-1993) apai nagyapám szülei Peller János (1872-1946) dédapám és Krupp Rozina (1889-1931) dédanyám voltak.
Dédapám 1872.05.19-én született Peller János (1846-1921) zsellér és Krivinger Rozália  (1850-1933) fiaként Vörösvár 38.szám alatt.
Krupp Rozina 1889.06.12-én született Krupp József (1857-1921) zsellér és Botzheim Mária (1863-1925) lányaként Vörösvár 287.szám alatt.
Dédapámat 1893-ban sorozták, ekkor gyenge, alkalmatlan volt, 168 cm, napszámos. 1894-ben már 170 cm és alkalmas, besorozták a honvédséghez.
Első házasságát 1897.02.16-án kötötte ekkor napszámos, felesége a pilisszentiváni Keszler Katalin (született 1875) Keszler Mihály és Engert Terézia lánya.
Első felesége halála után elvette dédanyámat 1914.12.19-én aki szintén özvegy volt, ekkor Peller János bányász volt.
Krupp Rozina első férje 1908.01.29-én Walz András szénbányász volt (született 1885), halála után ment dédapámhoz.
1931.04.30-án d.u.1.órakor halt meg dédanyám tüdőbajban, Vörösvár 555.szám alatt.
Dédapám 1946.10.06. d.e.6.órakor halt meg, szívinkfartusban, mint nyugalmazott bányász.