Esztergom reneszánsz vízgép

A középkorban 1470 körül épült egy zseniális vízemelő gép, amely a Dunából hozta fel a vízet a magasabban fekvő esztergomi várba. A gép a zseniális firenzei reneszánsz polihisztor Leonardo di Camicia műve lehetett, aki a várban lévő vízimalmot alakította át, ő Vitéz János esztergomi érsek meghívására érkezett Esztergomba. A törökök elfoglalták a várat 1543-ban , de a gép tovább működött, Evlia Cselebi török utazó látta működés közben 1663-ban. Amikor 1683-ban visszafoglalták a várat a töröktől elpusztult ostrom közben.

https://www.youtube.com/watch?v=4bp3OX4VRbg

http://mno.hu/migr_1834/csattogo-kos-623975

Az esztergomi vár 1470 körül

Vörösvár a török korban 1541-1686

Buda 1541-es török elfoglalásával a mai Vörösvár területe török uralom alá került.
Lala Musztafa pasa 1543-1544-ben török palánkvárat épített a mai Vörösvár területén, itt török helyőrség volt 1683-ig.
Több török adóösszeírás történt Vörösváron. Vörösvár elődjét Királyszántót/Kisszántót először 1546-ban írták össze. Ekkor mint puszta Budához tartozott, a birtokosa Hadzsi Ferhád volt. A jövedelme 278 akcse, a búzatized 12 kile vagyis mérő, a vegyes tized 6 kile, a széna tized 11 szekér. Tehát volt lakossága, csak kevés.
A második összeírás 1559-ből, a harmadik 1562-ből van. Szintén 1559-ben meghal Podmaniczky Rafael Királyszántó utolsó középkori birtokosa. Nincs utóda, ezért birtokait köztük Királyszántót az udvarházzal a király eladományozta.
Vörösvár 1580-ban újra lakott, mint rác falu. 1595-ben 1000 akcse jövedelmű puszta.
A korszakban a végvári katonák zsoldja sokszor éveket késett, ezért többek közt a török területek ellen vezettek zsákmányszerző támadásokat, főleg az állatokat hajtották el.
Már 1578-ban magyar végváriak Nádasdy Ferenc dunántúli és Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezetésével Komáromból Vörösváron át Buda alá mentek, hogy elhajtsák a budai törökök ménesét.
1579-ben a tatai hajdúk megtámadták a vörösvári taligásokat és szekereseket.
A tatai és komáromi katonák 1581-ben Vörösvár ellen támadtak.
1584-ben az érsekújváriak vörösvári marhákat hajtottak el.
A tizenöt éves háború során amikor Esztergomot visszafoglalták a töröktől, a Vörösváron gyülekező felmentő török sereget 1595 -ben szétverték a vörösvári csatában Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vezetésével a keresztények.
Buda környékét 1662-ben visszafoglalták egy időre a Habsburgok, így Vörösvárt is elfoglalták, de már 1663-ban újra török kézen van. Ekkor vonul át egy török sereg Érsekújvár ostromára Vörösváron, Evlia Cselebi is tagja a seregnek, leírása ekkor készül el Vörösvárról.
A sikertelen 1683-as bécsi ostrom után visszafoglalják Esztergomot a keresztények, Vörösvárt ekkor elhagyja a török. A térség feletti török uralomnak Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget.

Evlia Cselebi és Vörösvár

Evlia Cselebi

Evlia Cselebi (1611.Isztambul-1686.Isztambul) török világutazó és történetíró. Apja udvari ékszerész volt, ő is az udvarban élt.
Híres könyve a Utazások könyve,  1660 és 1666 közti magyarországi utazásai során Vörösvárról is írt.
Vörösváron 1663.július.21-én járt, a török sereggel ment Budáról Érsekújvár ostromához. Budáról négy óra alatt ért Vörösvárra.
A leírása szerint Vörösvárt, törökül Kizil Hiszárt 1544-ben építette Lala Musztafa pasa. A régi várat a hegyekbe építették a keresztények, romjai láthatók egy dombon, de rossz volt a fekvése az esztergomi úttal ellentétes.
Az új vár egy réten épült, négyszögletes, hármas, erős palánkvár. A kerülete ezer lépés, mély és széles árok veszi körbe, két kapuja van, egy nagy délen és egy kicsi északon. Az árkon fahíd van, ezt minden éjjel felhúzzák és bezárják az őrök.
A várban száz deszkatetejű ház van. Itt található Szulejmán kán dzsámija. Nincs fürdő a várban. Gürdzsi Mohamed pasa most épített egy fogadót, öt bolt van mellette. A vár parancsnoka az esztergomi kádi helyettese (naib), 200 katonája van.
A vár mellett kertek vannak, itt sok és nagy káposzta terem. Az itt élő bosnyákok nagyon szeretik ezt a fajtát. Budára innen viszik a káposztát.
A palánkvár építéséhez vastag facölöpöket vertek le, ezeket vesszővel fonták össze, a cölöpök közzé agyagos föld lett döngölve, a végén a felgyújtás ellen kívülről vastag sárréteggel kenték be. Valószínű Vörösvár a várfalra kent helyi vörös agyagról kapta a nevét.