Simon Fischler és Katharina Gut

Simon Fischler ( 1624 -1699 ), 1662.01.06-án jelent meg Möhringenben, ekkor vette feleségül Ursula Martint ( 1629-1683 ), aki 1683.02.16-án halt meg Möhringenben, a házasságból nem ismertek gyerekek. 

A házasságnál leírták hogy Simon Fischler Tirolból származott, volt egy előző házassága, ebből két fia ismert, Christoph ( 1650 - 1734 ) és Georg ( 1657 - ? ).

 Georg Fischler valamikor 1689 előtt feleségül vette Maria Rebmannt ( 1661 - ? ), ebből a házasságból egy fiú ismert Anton, aki 1689.05.06-án született Möhringenben ezután eltűnt a család.

Simon Fischler harmadik felesége Katharina Gut ( 1650 - 1723 ) lett, őt 1683.09.14-én vette feleségül, ebből a házasságból egy lány ismert, Katharina ősanyám, aki 1684.11.23-án született Möhringenben. 

Simon Fischler 1699.02.20-án halt meg Möhringenben.

Katharina Gut 1723.05.26-án meg Möhringenben. 

Simon Axel és Barbara Lintner

Simon Axel 1655.10.31-én született Lambrecht Axel és Maria Stadler fiaként, Gündelwangenben keresztelték meg.

Barbara Lindtner 1658.04.28-án született, Peter Lintner ( ? - 1686 )  és Maria Werndler ( ? - 1686 ) lányaként Holzschlag településen. 

Simon Axel és Barbara Lindtner 1683.02.21-én kötött házasságot, Hozschlag településen éltek.

Simon Axel 1710.04.08-án halt meg Holzschlag településen.
Barbara Lindtner 1717.04.13-án halt meg Holzschlag településen.

Nikolaus Mannhertz és Barbara Ring

Nikolaus Mannhertz 1681.12.20-án született Tafertsweiler településen Sylvester Mannhertz ( 1654 - ? ) és Apollonia Heinzler ( 1660 - ? ) fiaként.
Barbara Ring 1683-ban született Hechingen településen / Zollernalbkreis / Hohenzollern tartomány, Johann Wolfgang Ring és Maria lányaként, valamikor 1703 előtt jött Vörösvárra.
Amikor Sylvester Mannhertz 1692-ben kivándorolt Vörösvárra Nikolaus otthon maradt, de valamikor 1703 előtt ő is kivándorolt Vörösvárra.
Nikolaus Mannhertz és Barbara Ring 1703.07.07-én kötött házasságot Vörösváron.
Nikolaus Mannhertz 1710.10.03-án halt meg Vörösváron.
Barbara Ring 1714.06.12-én feleségül ment Franz Hucker ősapámhoz ( 1677 - 1737 ) Vörösváron. Barbara Ring 1737.05.12-én halt meg Vörösváron.
Franz Hucker 1737.12.05-én halt meg Vörösváron.

Jakob Dietenberger és Magdalena Sailer

Gallmannsweil anyakönyve szerint 1645.01.25-én kötött házasságot Jakob Dietenberger Heudorf  im Hegau településről és Magdalena Sailer Oberschwandorfból, a házasságkötés helye Oberschwandorf. 

 Jakob Dittenberger 1693.01.27-én halt meg Oberschwandorfban. 

Magdalena Sailer 1683.12.31-én halt meg Oberschwandorfban.

1683 Esztergom visszafoglalása

http://lemil.blog.hu/2012/08/16/a_parkanyi_utkozet#more4711361

Esztergom 1683-as ostroma

Esztergom reneszánsz vízgép

A középkorban 1470 körül épült egy zseniális vízemelő gép, amely a Dunából hozta fel a vízet a magasabban fekvő esztergomi várba. A gép a zseniális firenzei reneszánsz polihisztor Leonardo di Camicia műve lehetett, aki a várban lévő vízimalmot alakította át, ő Vitéz János esztergomi érsek meghívására érkezett Esztergomba. A törökök elfoglalták a várat 1543-ban , de a gép tovább működött, Evlia Cselebi török utazó látta működés közben 1663-ban. Amikor 1683-ban visszafoglalták a várat a töröktől elpusztult ostrom közben.

https://www.youtube.com/watch?v=4bp3OX4VRbg

http://mno.hu/migr_1834/csattogo-kos-623975

Az esztergomi vár 1470 körül

Andreas Drescher

1683.11.12 Andreas Drescher erbrichter, lakóhely Kleppel, 60 éves, halála.

Georg Simantke és Agneta

Georg Simantke, aki Georg Simantke fia volt és Agneta, aki Georg Christen özvegye volt, 1632.01.30-án Doberseikben házasságot kötött.
1653.08.15-én Doberseikben meghalt Agneta.
1654.01.31-én Georg Simantke özvegy és Ursula, Michael Graff lánya, Doberseikben házasságot kötött.
1683.07.01 Georg Simantke halála, lakóhely Doberseik.

Hans Nissner és Christina Simantke

1658 körül született Doberseikben Hans Nissner, aki Andreas Nissner ( 1620 - 1694 ) és  Eva Schiessler ( 1620 - ? ) fia volt.
1683.08.01 Hans Nissner (1658-1720) lakóhelye Doberseik és Christina Simantke, aki Marcus Simantke (1636-1715) lánya, lakóhelye Doberseik házassága.
1720.07.03 Johann Nissner, lakóhelye Doberseik, 62 éves halála.

Vörösvár a török korban 1541-1686

Buda 1541-es török elfoglalásával a mai Vörösvár területe török uralom alá került.
Lala Musztafa pasa 1543-1544-ben török palánkvárat épített a mai Vörösvár területén, itt török helyőrség volt 1683-ig.
Több török adóösszeírás történt Vörösváron. Vörösvár elődjét Királyszántót/Kisszántót először 1546-ban írták össze. Ekkor mint puszta Budához tartozott, a birtokosa Hadzsi Ferhád volt. A jövedelme 278 akcse, a búzatized 12 kile vagyis mérő, a vegyes tized 6 kile, a széna tized 11 szekér. Tehát volt lakossága, csak kevés.
A második összeírás 1559-ből, a harmadik 1562-ből van. Szintén 1559-ben meghal Podmaniczky Rafael Királyszántó utolsó középkori birtokosa. Nincs utóda, ezért birtokait köztük Királyszántót az udvarházzal a király eladományozta.
Vörösvár 1580-ban újra lakott, mint rác falu. 1595-ben 1000 akcse jövedelmű puszta.
A korszakban a végvári katonák zsoldja sokszor éveket késett, ezért többek közt a török területek ellen vezettek zsákmányszerző támadásokat, főleg az állatokat hajtották el.
Már 1578-ban magyar végváriak Nádasdy Ferenc dunántúli és Pálffy Miklós komáromi főkapitány vezetésével Komáromból Vörösváron át Buda alá mentek, hogy elhajtsák a budai törökök ménesét.
1579-ben a tatai hajdúk megtámadták a vörösvári taligásokat és szekereseket.
A tatai és komáromi katonák 1581-ben Vörösvár ellen támadtak.
1584-ben az érsekújváriak vörösvári marhákat hajtottak el.
A tizenöt éves háború során amikor Esztergomot visszafoglalták a töröktől, a Vörösváron gyülekező felmentő török sereget 1595 -ben szétverték a vörösvári csatában Nádasdy Ferenc és Pálffy Miklós vezetésével a keresztények.
Buda környékét 1662-ben visszafoglalták egy időre a Habsburgok, így Vörösvárt is elfoglalták, de már 1663-ban újra török kézen van. Ekkor vonul át egy török sereg Érsekújvár ostromára Vörösváron, Evlia Cselebi is tagja a seregnek, leírása ekkor készül el Vörösvárról.
A sikertelen 1683-as bécsi ostrom után visszafoglalják Esztergomot a keresztények, Vörösvárt ekkor elhagyja a török. A térség feletti török uralomnak Buda 1686-os visszafoglalása vetett véget.