Rózsaesküvő kiállítás Vörösváron 2013

Vörösváron a második rózsaesküvőt 1886.05.09-én ükszüleim Scheller János és Peller Mária kötötték.

Scheller János és Peller Mária

Scheller Katalin (1890-1963) dédanyám szülei Scheller János (1864-1915) ükapám és Peller Mária (1867-1945) ükanyám voltak.
Scheller János 1864.12.23-án született Martin Scheller (1840-1910) subinqulinus és Anna Maria Herr (1847-1866) fiaként Vörösvár 47.szám alatt.
Peller Mária 1867.07.14-én született Georg Peller (1838-1881) inquilinus és Anna Maria Ziegler (1841-1885) lányaként Vörösváron a 87.szám alatt.
1884-ben a sorozáson Scheller János napszámos, 162 cm, gyenge testalkat, idült szemhurut, alkalmatlan. 1885-ben végleg alkalmatlan.
1886.05.09-én ükszüleim kötötték a második rózsaesküvőt, ekkor Scheller János zsellér és Vörösváron a 161.szám alatt laktak.
1915.01.01-én reggel 5 órakor halt meg Scheller János kisbirtokos Vörösváron gutaütésben.
Peller Mária 1945.01.30-án d.e.10.órakor halt meg Vörösváron a Pozsonyi.utca.27.szám alatt.

Tagscherer József és Scheller Katalin

Dédapám nagynénémmel Tagscherer Ágotával 1950

Dédapám 1930-as évek

Anyai nagyapám Tagscherer József (1925-1991) szülei Tagscherer József (1885-1952) és Scheller Katalin (1890-1963) voltak.
Tagscherer József dédapám 1885.11.16-án született Martin Tagscherer (1854-1916) zsellér és Catherina Nick (1862-1946) fiaként Vörösváron 268.szám alatt.
Scheller Katalin dédanyám 1890.11.21-én született Johann Scheller (1864-1915) zsellér és Maria Peller (1867-1945) lányaként Vörösvár 161.szám alatt.
Tagscherer József dédapám először egy 1907-es sorozási iratban szerepel, itt nőtlen, kocsis a foglalkozása, 163 cm magas, gyenge testalkata van, hiányzik a jobb kis ujja, ezért nem sorozták be, hadpótlék lett.
Tagscherer József dédapám 1911.02.21-én vette el Scheller Katalin dédanyám, ekkor szénbányászként dolgozott. 1914-ben kezdte építeni dédapám Vörösváron a Pozsonyi utca 27. szám alatti házát, ami 1997-ig családunk tulajdona volt.
1914-ben elvitték katonának az első világháborúba. 1914-ben vagy 1915-ben orosz hadifogságba esett. 1920-ban vagy 1921-ben tért haza a fogságból, 1917-ben Turkesztánban ( ma Kazahsztán ) volt hadifogoly, a Szir Darja terület Perowsk ( ma Qysylorda ) városában, a fogságba esése idején a 32.gyalogezred helyettesítő  tartalékos honvédja volt.
A két világháború közt kőport bányászott dédapám. Ekkoriban a kőport használták a mosáshoz, a mai mosópor helyett. Dédanyám a földjükön megtermelt virágot adta el Budapesten.
Dédapám 1952.08.04-én halt meg szívinfarktusban Pozsonyi utca 27-ben, ekkor agyagbányász volt a foglalkozása. Dédanyám 1963.03.14-én halt meg szívinfarktusban, szintén ott.

Rózsaesküvő Vörösváron

Az eredete Franciaországba vezet, itt Coussaye márki alapította a rózsadíjat. A márki lánya rossz útra tért, ezért a hozományából díjat alapított. A pénz kamatát minden évben egy ünnepségen adták át egy erényes szűznek, kastélyában a Párizs melletti Enghienben.
Karácsonyi Guido gróf, aki Solymár, Szentiván, Vörösvár legnagyobb birtokosa volt, ennek mintájára alapította a Rózsalány díjat, Rudolf trónörökös és a belga Stefánia hercegnő esküvőjének tiszteletére. Egy 40 ezer koronás alapítványt hozott létre, ennek kamatait kapta meg Solymár, Szentiván, Vörösvár legerényesebb szegény hajadona, minden évben más településen.
Összesen 32 lány kapott díjat, azután az első világháború idején az infláció miatt elvesztette az értékét.
Az első hajadon a solymári Thaller Borbála volt, aki 1882-ben ment férjhez Milbich Mihályhoz. Az első rózsaesküvőn Haynald Lajos bíboros, kalocsai érsek adta össze a párt.
A harmincadik rózsapár Danner Tamás és Miereisz Borbála volt, a székesfehérvári püspök Prohászka Ottokár adta őket össze.
Az utolsó rózsaesküvő Szentivánon volt 1914-ben Háber Ádám vette el Gábeli Terézt.
Az alapító levél szerint a jutalomra méltó hajadont a községi elöljáróság terjeszti elő a bizottságnak. A lány erkölcsös, jó magaviseletű, a magyar nyelvben járatos, 17-19 éves római katolikus szegénylány legyen.
Fennmaradt az 1913-as rózsaesküvő leírása, Schön Teréz és Pilzinger János lakatos házasodott össze. Az ünnep féltízkor kezdödött, bandérium ment a rózsaanyáért, Almásy  László országgyűlési képviselő feleségéért, nagy mozsárdurrogtatás és éljenzés közt vitték a községházára, ahol várta őt az ifjú pár. Almásy Lászlóné egy hatalmas rózsacsokrot adott át nekik. Ezután megtartotta a polgári esküvőt Eckhardt Géza közjegyző. Utána átvonultak a násznép és a vendégek a templomba, ahol Angeli Márton plébános tartotta az egyházi esküvőt. A templomból a templom előtti nagy tölgyfához vonultak, itt Almásy Sándor főszolgabíró átadta az 1200 koronát. Az úri vendégek ezután ebédeltek az úri kaszinóban, gróf Karácsonyi Jenő vendégeként. Ebéd után átmentek a pár házába, ahol az urak megtáncoltatták a menyasszonyt, utána visszamentek a kaszinóba. Az esküvőn jelen volt Karácsonyi Jenő gróf és Almásy László a kerület országgyűlési képviselője.
A második vörösvári rózsaesküvőt 1886-ban ükszüleim Scheller János és Peller Mária tartották.