Rochus Treer

Rochus Treer/Dreher (1660-?)  már a 1696-os összeirásban is szerepel Vörösváron.
A Pest megyei levéltár Processus terminati periratatai közt szerepel a kincstár (Pilisszántó) és Vörösvár közti 1783-as per, ebben mellékletként régebbi perek anyaga is megvan, egy ilyen 1731-es perben tanú volt Rochus Treer. Ekkor 71 éves, Buda Újváros (Neustift) (Újlak) polgára.
Elmondja hogy Buda visszafoglalása után 3 évvel ment Budáról Vörösvárra lakni.
Tehát Treer egyike volt 1689-ben Vörösvár alapítóinak.
Először Vörösvár Csáky birtok volt, azután a tatai birtok így Vörösvár Krapff birtok lett 1698-ban. Agner János György volt Krapff gazdatisztje, ő osztotta ki a földeket a vörösváriaknak, később vita lett Agner és a vörösváriak közt, Treer ment panaszra Krapff-hoz (valószínű Bécsbe), ezután Agner jobban bánt a vörösváriakkal.

Vörösvár első lakói

A mai Vörösvár helyén a török idején palánkvár volt, vörös színű falai voltak, innen a Vörösvár elnevezés.
A várban és mellette éltek a török katonák és családtagjaik. A vár mellett élhetett polgári lakosság is a katonák kiszolgálására : iparosok, pásztorok, kertészek, kereskedők, stb.
Itt zajlott le 1595-ben a vörösvári csata, amikor az Esztergomot ostromló keresztény sereg szétverte a Vörösváron gyülekező török felmentő sereget, Pálffy Miklós és Nádasdy Ferenc vezetésével. Vörösvárt 1683-ban elhagyták a törökök, amikor elvesztették Esztergomot.
A vár katonái és a polgári lakosság jelentős részben muzulmán bosnyákok és görögkeleti szerbek lehettek. A szerbek egy része a török kiűzése után Budakalászon telepedett le. Budakalászon élt egy 1710-es összeírás szerint Vörösvári Tamás (Thomas Vörösvárecz). Egy 1714-es határperben szerepel a budakalászi Brko Sztanko aki török idején Vörösváron élt és vadász volt.
A bécsi udvari kamara számára 1688.február.12-én készült jelentés szerint Vörösvár lakatlan volt. Vörösvár első lakója Huszár István postamester és családja volt, 1688.augusztusában a Győr és Eszék közti postaállomások jegyzékében szerepel Vörösvár.
Utána jelentek meg az első német telepesek, 1689.július.4-én kapott engedélyt 4 sváb család a budai kamarától a vörösvári letelepedésre. Az engedély szerint szabadon művelhették a földet, ipart űzhettek és kereskedhettek.
Pest megye 1690-es adóösszeirása szerint a postamester él itt néhány német lakossal.