Vörösvár 1694

A vörösvári németekről szóló első személyes jellegű hír Pest megye közgyűlési jegyzőkönyveiből származik.
Az 1694.április.19-i ülésen Drakosoczky György óbudai lakos tiltakozott a Vörösvár lakóinak eljárása ellen akik engedély nélkül használják Üröm pusztát.

Vörösvár 1696

A magyar kamara 1696-os összeírásában Vörösvárt is összeírták.
Az összeírás szerint Vörösvár sík földön fekszik hegyek és erdők között Budától nyugatra két mérföldnyire. A többi szomszédos község ismeretlen a német emberek számára , úgy mint az egész terület. ( Ez nem volt csoda, a pilisi járás területén csak néhány mai település volt lakott. Vörösvár szomszédai közül az 1690-ben szerbek által újratelepített Csobánka és az 1693-ban német telepesek által újra benépesített Pilisborosjenő/Weindorf  létezett ekkor.)
Csáky László itt a keresztény földesúr, amit neki be kell szolgáltatni, az még teljesen ismeretlen, hiszen a három mentes év még alig telt el. ( Ez azért jelentős megjegyzés, mert azt jelzi hogy a telepesek többsége 1692-ben és utána érkezett.
Ekkor Csáky László volt a földesúr, aki 1649-ben kapta a III.Ferdinándtól a tatai uradalmat és annak részeként Vörösvárt.)
A török időkben ezen Vörösvár községet török helyőrség foglalta volt el. Borkimérés van ezen határban és aki ilyent saját hasznára nyit, 15 krajcárt köteles a községnek fizetni minden akó bor után.( Ez talán a Zöldfa vendéglő volt, aminek a helyén ma a bányatavak vannak.)
Valamint egy régi, téglakövekből épített kastély is látható volt itt annak idején, de már egészen összeomlott, csak a jó anyagból épített boltozatos pince sértetlen még, nagysága kb. 10 öl hosszú és 2 öl széles. ( Itt a középkori Podmaniczky kastélyról van szó.)
Gyümölcsösök is voltak ezen határban szép számmal a török időkben, de a masírozó népek teljesen tönkretették. A hegy alatti községtől fél órányira kelet felé teljesen puszta szőlőkertek vannak, amelyeket az mostani német lakosok elkezdenek kicsit rendbe hozni, de bor még nem terem ottan. ( Az összeírásból kiderül nemcsak káposztát termeltek a török alatt mint Cselebi írta, hanem gyümölcs és szőlőtermelés is folyt Vörösváron.)
A szántóföldek közepesek, kicsit vannak megművelve, azért a császárnak a tizedet és a földesúrnak a kilencedet le kell adni.
A fent leírt Vörösvárt erdők veszik körül és mindenféle jó építő és tűzifája van. Erdők, rétek, legelők nagysága ismeretlen a lakosok számára. A település 22 fél és 44 negyed házból (telekből) áll.

Evlia Cselebi és Vörösvár

Evlia Cselebi

Evlia Cselebi (1611.Isztambul-1686.Isztambul) török világutazó és történetíró. Apja udvari ékszerész volt, ő is az udvarban élt.
Híres könyve a Utazások könyve,  1660 és 1666 közti magyarországi utazásai során Vörösvárról is írt.
Vörösváron 1663.július.21-én járt, a török sereggel ment Budáról Érsekújvár ostromához. Budáról négy óra alatt ért Vörösvárra.
A leírása szerint Vörösvárt, törökül Kizil Hiszárt 1544-ben építette Lala Musztafa pasa. A régi várat a hegyekbe építették a keresztények, romjai láthatók egy dombon, de rossz volt a fekvése az esztergomi úttal ellentétes.
Az új vár egy réten épült, négyszögletes, hármas, erős palánkvár. A kerülete ezer lépés, mély és széles árok veszi körbe, két kapuja van, egy nagy délen és egy kicsi északon. Az árkon fahíd van, ezt minden éjjel felhúzzák és bezárják az őrök.
A várban száz deszkatetejű ház van. Itt található Szulejmán kán dzsámija. Nincs fürdő a várban. Gürdzsi Mohamed pasa most épített egy fogadót, öt bolt van mellette. A vár parancsnoka az esztergomi kádi helyettese (naib), 200 katonája van.
A vár mellett kertek vannak, itt sok és nagy káposzta terem. Az itt élő bosnyákok nagyon szeretik ezt a fajtát. Budára innen viszik a káposztát.
A palánkvár építéséhez vastag facölöpöket vertek le, ezeket vesszővel fonták össze, a cölöpök közzé agyagos föld lett döngölve, a végén a felgyújtás ellen kívülről vastag sárréteggel kenték be. Valószínű Vörösvár a várfalra kent helyi vörös agyagról kapta a nevét.

Vörösvár a rómaiak idején

Vörösváron a római kor előtt 4 kelta tanyát találtak a régészek, ezek közül egy megmaradt a római korban is a 2.századig. 
A római uralom idején az 1.században 1 tanya és 1 falu létezett. 
A 2.században 2 tanya és 1 falu létezett, találtak egy bennszülött nőt ábrázoló sírkővet és egy sírkőtöredéket, amely egy római légióst ábrázol. 
A 2.században épült meg a római út Vörösváron keresztül. A 2-3.század fordulójáról 1 tanyát, 1 római villát találtak.
Aquincumból Crumerumba / Nyergesújfalu római út vezetett. A római út érintette Vörösvárt, a mai 10-es úttal volt párhuzamos a vörösvári temetőnél fordult Pilisszántó felé. Az út Szántó után Piliscsév, Kesztölc, Dorog, Tokod nyomvonalon haladt. 
Vörösváron három római mérföldkő maradt fenn, a IX.mérföldkő Maximianus Thrax (235-238) római császár alatt lett felállítva 237-ben, a VIII.mérföldkő 305-306-ból van, a VII.-es Philippus Arabs (244-249) császársága alatt készült.

Római síremléktöredék, római légiós alakja

Római mérföldkővek a vörösvári könyvtár udvarán

Római út Aquincumból Crumerumba

Thomas Scheller

Thomas Scheller (1660-1726) volt az őse Scheller Katalin (1890-1963) dédanyámnak.
Thomas Scheller 1704.09.04-én Anna Rothmunddal Clemens Fleiss özvegyével kötött házasságával jelent meg Vörösváron. A házassági anyakönyvből kiderül hogy özvegy és Vácról jött. 
Vácon Thomas Schöller/Scheller Pest megye váci járásának adóösszeírásában szerepel 1699-ben és 1702-ben. A váci születési anyakönyvben 1700-ban Barbara és 1701-ben Catherina születésekor szerepel Julianna felességével együtt.
Thomas Scheller több ágon is ősöm, egyik fia Jakob Scheller (1695-1775) és felesége Schneider Mária (1700-1752) akik 1717-ben kötöttek házasságot, voltak ősei Scheller Katalinnak.
A másik fia Stephan Scheller (1697-1754) volt az őse másik dédanyámnak Pfeiffer Katalinnak.
Stephan Scheller subiudex vagyis albíró volt az 1725-ös Pest megyei adóösszeírásban Vörösváron.

Georg Brandhuber és Agnes Schmied

Pfeiffer Katalin (1896-1929) dédanyám őse volt Georg Brandhuber (1703-1769) és felesége Agnes Schmied (1707-1767).
Ők voltak az első Brandhuberek Szentivánon, az első említésük az 1745-ös lélekösszeírásban szerepel, ahol gyerekeikkel együtt írták össze őket.
Georg Brandhuber volt 1752-ben a iudex vagyis bíró Szentivánon.

Essl család

Az első Essl Vörösváron Johann Essl (1626 - 1719) volt, ő a budai Vizivárosban kötött házasságot 1694.augusztus.8-án, Maria Elisabethel (1660-1729) (Johann) Koperger/Koberger özvegyével.
A férj a stájerországi Mureckből, a feleség Bécsből származott. Johann Koperger neve fia Friedrich 1707-es vörösvári házasságánál szerepel az anyakönyvben.
Johann Eszl fia, Joseph Eszl (1698-1781) Vörösváron élt 1769-ig,  egy 1775-ös Vörösvár és Piliscsaba közti határperből kiderül hogy 1769-ben a Komárom megyei Szomor faluba költözött 71 évesen fiaival együtt. Szomorra 1760 után több vörösvári család költözött át.