Georg Riss volt a kocsmáros 1771-ben a Zöldfa kocsmában Vörösváron. A felesége Ursula Schmachtenberger itt halt meg 1771.08.01-én, a fia Joseph is itt halt meg 1771.08.19-én.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zöldfa vendéglő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Zöldfa vendéglő. Összes bejegyzés megjelenítése
2015. január 27., kedd
Joachim Burger kocsmáros
Joachim Burger 1771-ben Szentivánon volt kocsmáros. A felesége Anna Maria Kaltwasser ( 1744-? ) volt, aki 1747-ben Budajenőn élt. 1771.03.01-én született fiúk Joseph Szentivánon, a keresztapja Johann Kroll promontori / budafoki paraszt volt . 1773-1774-ben Vörösváron a Zöldfa kocsmában volt kocsmáros, itt született lánya Eleonora 1774.06.12.
Címkék:
1771,
1773,
1774,
Anna Maria Kaltwasser,
Budafok,
Budajenő,
caupo,
Joachim Burger,
Johann Kroll,
Promontor,
Szentiván,
Vörösvár,
Zöldfa vendéglő
2014. december 24., szerda
2014. február 6., csütörtök
2014. február 2., vasárnap
2014. január 11., szombat
Joseph Weixer kocsmáros
Joseph Weixer a Zöldfa kocsma bérlője 1746-ban jelent meg Vörösváron. Felesége Elisabetha Konreich ( 1720-1755 ) 1755.08.21-én halt meg Vörösváron. Gyerekeik: Joseph 1743, Marianna 1746.04.22, a keresztszülei Sebastian Fürch solymári praxator és felesége Anna Kraus, Sebastian 1747.04.27 ugyanazok a keresztszülők, Barbara 1752.05.04 keresztszülei Karl Bauer vörösvári venator és felesége Barbara Löb.
2014. január 6., hétfő
Vörösvár 1745
Az 1745-ös vörösvári lélekösszeírásban következők szerepelnek. Az iskolamester és orgonista Johann Schubert Csehországból. A Zöldfa kocsma bérlője a lutheránus Konrad Dittel és szolgái: Heinrich Stöttler, Kaspar Zseitz, Christoph Uhlmer és szolgálólánya: Susana Müllner. A posta két tulajdonosa: dominus Johann Teubler postamester és felesége domina Katherina Agner, Joseph Teubler. A postások: Mathias Woltz, Michael Teer, Leopold Getschler, a szolgálónők: Eva Satler, Teresia Getschler.
Címkék:
1745,
Conrad Titl,
Csehország,
iskolamester,
Johann Schubert,
Johann Teibler,
Joseph Teibler,
Katherina Agner,
lutheránus,
posta magister,
Vörösvár,
Zöldfa vendéglő
2013. december 21., szombat
Taxális adó Vörösváron és Szentivánon 1728-1729
1728-ban Vörösváron Michael Rauch lanio / mészáros és Adam Bognár / Wagner a Zöldfa kocsma bérlője fizette az adót. 1729-ben Vörösváron Michael Rauch lanio, a Zöldfa kocsma bérlője Martin Rek és Gabriel Lazarus zsidó fizetett adót. Szentivánon Ignatz Pleng / Plank caupo / kocsmáros lett összeírva.
2012. május 4., péntek
Bél Mátyás Vörösvárról 1737
![]() |
Bél Mátyás (1684-1749) |
Legfontosabb műve Magyarország földrajzi-történeti leírása: Notitia Hungariae novae historico-geographico. A műből 5 kötet jelent meg nyomtatásban 1735-1749 közt, 10 megye leírása.
1737-ben jelent meg Pest és Nógrád megye leírása. Ebben írt a pilisi járásról is. Vörösvárról ezt írta: Vörösvár, amely magyarul arx rubra-t jelenti, Solmártól nyugatra fél mérföldnyire a budai királyi úton, amely Bécsbe vezet. Ez okból a futárszolgálat állomáshelye és sok utas közlekedik itt. A ,,zöldfa" címerével ellátott alkalmas vendéglője van. ( Ez az első említése a Zöldfa vendéglőnek-kocsmának) Eléggé kedves falu, kelet és észak felől hegyek és erdők övezik. Nemrég idetelepített németek lakják. Galánthai Eszterházy József birtoka.
2012. március 22., csütörtök
Vörösvár 1696
A magyar kamara 1696-os összeírásában Vörösvárt is összeírták.
Az összeírás szerint Vörösvár sík földön fekszik hegyek és erdők között Budától nyugatra két mérföldnyire. A többi szomszédos község ismeretlen a német emberek számára , úgy mint az egész terület. ( Ez nem volt csoda, a pilisi járás területén csak néhány mai település volt lakott. Vörösvár szomszédai közül az 1690-ben szerbek által újratelepített Csobánka és az 1693-ban német telepesek által újra benépesített Pilisborosjenő/Weindorf létezett ekkor.)
Csáky László itt a keresztény földesúr, amit neki be kell szolgáltatni, az még teljesen ismeretlen, hiszen a három mentes év még alig telt el. ( Ez azért jelentős megjegyzés, mert azt jelzi hogy a telepesek többsége 1692-ben és utána érkezett.
Ekkor Csáky László volt a földesúr, aki 1649-ben kapta a III.Ferdinándtól a tatai uradalmat és annak részeként Vörösvárt.)
A török időkben ezen Vörösvár községet török helyőrség foglalta volt el. Borkimérés van ezen határban és aki ilyent saját hasznára nyit, 15 krajcárt köteles a községnek fizetni minden akó bor után.( Ez talán a Zöldfa vendéglő volt, aminek a helyén ma a bányatavak vannak.)
Valamint egy régi, téglakövekből épített kastély is látható volt itt annak idején, de már egészen összeomlott, csak a jó anyagból épített boltozatos pince sértetlen még, nagysága kb. 10 öl hosszú és 2 öl széles. ( Itt a középkori Podmaniczky kastélyról van szó.)
Gyümölcsösök is voltak ezen határban szép számmal a török időkben, de a masírozó népek teljesen tönkretették. A hegy alatti községtől fél órányira kelet felé teljesen puszta szőlőkertek vannak, amelyeket az mostani német lakosok elkezdenek kicsit rendbe hozni, de bor még nem terem ottan. ( Az összeírásból kiderül nemcsak káposztát termeltek a török alatt mint Cselebi írta, hanem gyümölcs és szőlőtermelés is folyt Vörösváron.)
A szántóföldek közepesek, kicsit vannak megművelve, azért a császárnak a tizedet és a földesúrnak a kilencedet le kell adni.
A fent leírt Vörösvárt erdők veszik körül és mindenféle jó építő és tűzifája van. Erdők, rétek, legelők nagysága ismeretlen a lakosok számára. A település 22 fél és 44 negyed házból (telekből) áll.
Az összeírás szerint Vörösvár sík földön fekszik hegyek és erdők között Budától nyugatra két mérföldnyire. A többi szomszédos község ismeretlen a német emberek számára , úgy mint az egész terület. ( Ez nem volt csoda, a pilisi járás területén csak néhány mai település volt lakott. Vörösvár szomszédai közül az 1690-ben szerbek által újratelepített Csobánka és az 1693-ban német telepesek által újra benépesített Pilisborosjenő/Weindorf létezett ekkor.)
Csáky László itt a keresztény földesúr, amit neki be kell szolgáltatni, az még teljesen ismeretlen, hiszen a három mentes év még alig telt el. ( Ez azért jelentős megjegyzés, mert azt jelzi hogy a telepesek többsége 1692-ben és utána érkezett.
Ekkor Csáky László volt a földesúr, aki 1649-ben kapta a III.Ferdinándtól a tatai uradalmat és annak részeként Vörösvárt.)
A török időkben ezen Vörösvár községet török helyőrség foglalta volt el. Borkimérés van ezen határban és aki ilyent saját hasznára nyit, 15 krajcárt köteles a községnek fizetni minden akó bor után.( Ez talán a Zöldfa vendéglő volt, aminek a helyén ma a bányatavak vannak.)
Valamint egy régi, téglakövekből épített kastély is látható volt itt annak idején, de már egészen összeomlott, csak a jó anyagból épített boltozatos pince sértetlen még, nagysága kb. 10 öl hosszú és 2 öl széles. ( Itt a középkori Podmaniczky kastélyról van szó.)
Gyümölcsösök is voltak ezen határban szép számmal a török időkben, de a masírozó népek teljesen tönkretették. A hegy alatti községtől fél órányira kelet felé teljesen puszta szőlőkertek vannak, amelyeket az mostani német lakosok elkezdenek kicsit rendbe hozni, de bor még nem terem ottan. ( Az összeírásból kiderül nemcsak káposztát termeltek a török alatt mint Cselebi írta, hanem gyümölcs és szőlőtermelés is folyt Vörösváron.)
A szántóföldek közepesek, kicsit vannak megművelve, azért a császárnak a tizedet és a földesúrnak a kilencedet le kell adni.
A fent leírt Vörösvárt erdők veszik körül és mindenféle jó építő és tűzifája van. Erdők, rétek, legelők nagysága ismeretlen a lakosok számára. A település 22 fél és 44 negyed házból (telekből) áll.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)