1695.06.21

Fejér megye nemesi közgyűlése kiadott egy védlevelet Csernovics Arzén szerb pátriárka részére, a megye rendjei Szapáry Péter alországbíró támogatásával a rácoknak letelepedést engednek Sóskút, Tárnok, Százhalom és Berki pusztán, ahol tartoznak a megye közös terheit viselni és minden gonosz cselekedettől magukat távol tartani.
Csernovics Arzén 1695.06.20-án kérte levélben a közgyűléstől, hogy Sóskút, Tárnok, Százhalom, Berki pusztákat a szerbek betelepíthessék, akiknek ő szolgál görög szertartással. A megyétől kért oltalomlevelet.  

Szentendrei örmények

Az Erdélyi Örmény Gyökerek folyóirat 2010. novemberi számában jelent meg Száva Alex cikke a témában. 1690-ben történt a nagy szerb bevándorlás Csernovics Arzén szerb pátriárka ( Pec ) vezetésével, egy részük Budára, Szentendrére, Csobánkára települt. A törökök elöl menekültek a szerbek, 1690-ben a törökök visszafoglalták Szerbiát a Habsburg hadseregtől és közeledtek Belgrád felé, amit el is foglaltak a menekülés után. Szentendre ekkor Zichy István birtoka volt, 6000 szerb települt ide 1690-ben, itt volt a pátriárka székhelye is. Az itt letelepültek többsége Belgrádból menekült keresztény volt, nemcsak görögkeleti szerbek voltak köztük, hanem görögkeleti bolgárok, római katolikus dalmátok ( horvátok ) és örmények. Belgrádban a 17.században egy örmény kolónia volt, az örmények többsége közvetlenül Örményországból vándorolt Belgrádba. A Szentendrén és Budán összeírt örmények többségénél Armenia vagy Persia volt megadva szülőhelyként, pl: 1706-ban Martin Aramir Perszian esetében, Erevan, Persia lett leírva, Jereván perzsa uralom alatt állt akkor. A másik jellemző születési hely Moesia volt, ez a mai Bulgária területe. A belgrádi  örmények többsége római katolikus volt, saját papjuk volt Belgrádban, a domonkosrendi Jakob Cosaivich, egy részük maradt a régi örmény hitnél, monofizita keresztény volt, a többiek görögkeleti ortodoxok voltak. A katolikus örmények beolvadtak a dalmátok közé, az ortodoxok a szerbek közé, a monofiziták pedig áttértek idővel a görögkatolikus vagy római katolikus hitre. Ezekre két példa. Isak Muratovic ( eredetileg Szahag Muratian ), 1689-ben Belgrádban még örménynek írták össze, 1696-ban Szentendrén egy iratban Perszian-ként szerepel, 1697-ben már Rácz-nak  ( szerb ) vallotta magát, eredetileg monofizita örmény volt, aki beolvadt a szerbek közé. A második Szagarovic Jakab ( Hagop Zakarian ) , 1690-ben Belgrádból költözött Szentendrére, 1697-ben örményként írták össze. A leszármazottai a szerb közösség tagjai voltak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernojevics_Arzén

Pec pátriárkátus

Csenovics Arzén