Zsámbék 1701

1700-ban meghalt Zichy István, végrendelete szerint birtokait két fia Péter és László örökölte. Ők 1701 márciusában állapodtak meg a birtokok elosztásáról, a zsámbéki uradalmat Zichy Péter kapta meg, Zichy László 1703-ban meghalt a franciák elleni háborúban, örököse Zichy Péter lett.

Miután 1701-ben átvette Zichy Péter a zsámbéki uradalmat, jobbágyok lettek a zsámbéki katonák, évi 400 forint cenzust és terménykilencedet kellett fizetniük.

Pest megye 1701-es adóösszeírása szerint 68 colonus ( telkes jobbágy ) és 20 inquilinus ( zsellér ) élt Zsámbékon. 

Zsámbék 1694

Ekkor lett Zichy István fia Zichy Péter Zsámbék kapitánya.

1693 Zsámbék

Pest megye megkísérelte 1693-ban,  hogy megadóztassa Zsámbékot, ezért elhívta Zsámbék bíráját és esküdteit a megyegyűlésre, a katonák jelentették ezt Zichynek. Ezután Zichy István 1693.07.02-án tiltakozó levelet írt a megyének. Kifejtette, hogy itt vitéz katonák élnek és nem jobbágyok, ezért nincsenek bírák és esküdtek és nem adóznak. 

1689 Zsámbék

Horváth Bernát pálos szerzetes, aki később a pesti pálos kolostor apátja lett, 1689.02.17-én írt levelet a rend pozsonyi apátjának Nehalszky Rafaelnek. Öt hétig tartózkodott Zsámbékon, célja az volt hogy előkészítse a pálos szerzetesek visszatérését a zsámbéki kolostorba, a kolostor 1475 és 1541 közt volt a rend birtokában. Bottyán János zsámbéki alkapitány nem engedte meg a pálososok visszatérését, mert Zichy István a ferenceseket akarta odahívni a kolostorba.

Zsámbék 1691

A bécsi Udvari kamara a török kiűzése után egészen 1703-ig arra törekedett, hogy Buda környéke kincstári tulajdon legyen, nem akarta visszaadni az itteni világi és egyházi nagybirtokosok birtokait. Már az 1688.februári felmérésnek is ez volt a célja. 1691-ben fel akarta becsültetni a zsámbéki uradalmat az Udvari Kamara, de Zichy István gazdatisztje elkergette a kiküldött összeíró biztost.

Zsámbék 1688

A Budai Kamarai felügyelőség 1688.februárjában készített egy összeírást Buda környékéről, Zsámbék is fel lett mérve. A lakosai Zichy István katonái voltak, huszárok és hajdúk. Elkezdték művelni a zsámbéki szántóföldeket és szőlőket. Belőlük lettek később a zsámbéki jobbágyok.

Zsámbék 1687

1687-ben nagy győzelmet arattak a császári csapatok Nagyharsánynál a törökök ellen, ezalatt Zichy István csapatai védték Budát a székesfehérvári törökök ellen. 1688.05.19-én számolták fel végleg a török fenyegetést, ekkor foglalták vissza Székesfehérvárt a töröktől, Zichy István is ott volt, ő volt a sereg egyik parancsnoka, hajdúi és huszárai is részt vettek az ostromban.

Zsámbék 1686

Buda visszafoglalása idején a zsámbéki török várnak nem volt jelentős szerepe. A törökök összegyűjtöttek erőket Zsámbéknál, hogy utánpótlást küldjenek Buda török védőinek, de a császári csapatok megakadályozták próbálkozásaikat. Zichy István volt ekkor Zsámbék magyar tulajdonosa jogilag 1671 óta, amikor házasságkötésekor apjától megkapta örökségként az óbudai uradalmat. Ő ekkor Győrben volt várkapitány és altábornagy, az ostrom alatt és utána ő szervezte el a császári sereg utánpótlását, ezért nem volt ott Buda visszafoglalásánál. Miután elesett Buda, a zsámbéki török helyőrség elvonult Székesfehérvárra. Pécs visszafoglalása idején, miután élelmet szállított a császári csapatoknak, a visszafele vezető úton huszáraival elfoglalta Zsámbék várát, ekkor teljesen lakatlan volt Zsámbék. Zsámbék magyar helyőrsége 200 katona volt, Zichy István volt a várkapitány és Bottyán János az alkapitány. A helyőrség védte Budát a székesfehérvári törökök támadásai ellen. 

Szentendrei örmények

Az Erdélyi Örmény Gyökerek folyóirat 2010. novemberi számában jelent meg Száva Alex cikke a témában. 1690-ben történt a nagy szerb bevándorlás Csernovics Arzén szerb pátriárka ( Pec ) vezetésével, egy részük Budára, Szentendrére, Csobánkára települt. A törökök elöl menekültek a szerbek, 1690-ben a törökök visszafoglalták Szerbiát a Habsburg hadseregtől és közeledtek Belgrád felé, amit el is foglaltak a menekülés után. Szentendre ekkor Zichy István birtoka volt, 6000 szerb települt ide 1690-ben, itt volt a pátriárka székhelye is. Az itt letelepültek többsége Belgrádból menekült keresztény volt, nemcsak görögkeleti szerbek voltak köztük, hanem görögkeleti bolgárok, római katolikus dalmátok ( horvátok ) és örmények. Belgrádban a 17.században egy örmény kolónia volt, az örmények többsége közvetlenül Örményországból vándorolt Belgrádba. A Szentendrén és Budán összeírt örmények többségénél Armenia vagy Persia volt megadva szülőhelyként, pl: 1706-ban Martin Aramir Perszian esetében, Erevan, Persia lett leírva, Jereván perzsa uralom alatt állt akkor. A másik jellemző születési hely Moesia volt, ez a mai Bulgária területe. A belgrádi  örmények többsége római katolikus volt, saját papjuk volt Belgrádban, a domonkosrendi Jakob Cosaivich, egy részük maradt a régi örmény hitnél, monofizita keresztény volt, a többiek görögkeleti ortodoxok voltak. A katolikus örmények beolvadtak a dalmátok közé, az ortodoxok a szerbek közé, a monofiziták pedig áttértek idővel a görögkatolikus vagy római katolikus hitre. Ezekre két példa. Isak Muratovic ( eredetileg Szahag Muratian ), 1689-ben Belgrádban még örménynek írták össze, 1696-ban Szentendrén egy iratban Perszian-ként szerepel, 1697-ben már Rácz-nak  ( szerb ) vallotta magát, eredetileg monofizita örmény volt, aki beolvadt a szerbek közé. A második Szagarovic Jakab ( Hagop Zakarian ) , 1690-ben Belgrádból költözött Szentendrére, 1697-ben örményként írták össze. A leszármazottai a szerb közösség tagjai voltak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernojevics_Arzén

Pec pátriárkátus

Csenovics Arzén

Zsámbék és a pálosok 1689

A pálosok 1475-ben megkapták a zsámbéki kolostort és templomot Mátyás királytól. A török idején elmenekültek. 1689-ben tettek egy kisérletet a visszaszerzésére. Ez Horváth Bernhard páter leveléből ismert. Amikor vissza akarta kérni a templomot, Zichy István visszautasította és közölte a katolikusok lelki gondozását a budai ferencesek végzik.

A zsámbéki katonák és a rablók

Pest megye 1699.március 16-án tartott közgyűlésén döntöttek zsoldoskatonák felfogadásáról a rablók ellen. Az 1699.április 2-3-án tartott ülésén elengedtek a zsámbékiak porciójából 150 forint 85 dénárt, hogy a rablókat szorgalmasan üldözzék. Az 1699.szeptember 16-17-én tartott ülésen a zsámbékiak téli szállásadási kötelezettsége megmarad, a szállítás (forspont) alól felmentik őket, mert a rablók üldözésével vannak megbizva. Az 1699.november 3-án tartott ülésen közzéteszik Zichy István gróf generális levelét a katonák elszállásolásáról, Zsámbék lakói, mivel a rablókat üldözik, a személyes beszállásolástól mentesek.

1698 A Pest megyei jobbágyok lefegyverzése

A megye 1698.junius 10-11-én tartott ülésén közzéteszik a király mandatumát, amely elrendeli hogy szolgabírák járásaikban szólitsák fel a földesurakat, hogy jobbágyaik fegyvereit elismervények fejében szedjék össze és 8 napon belül Pesten a vármegye házában helyezzék el. Zichy István gróf nevében Szentkereszty István jelenti, hogy a jobbágyok fegyvereit részben összeszedte, a magyar jobbágyoktól összeszedte, a szentendrei és zsámbéki rácokkal szemben a megye intézkedései szerint járt el. A megye az intézkedést végre nem hajtó parasztokat és a velük összejátszó nemeseket, akik a parasztok fegyvereit magukhoz veszik, úgy büntetik mint lázadókat. Ha a beszedett fegyverekre rablók vagy ellenség ellen szükség lesz, a vármegye kéri, hogy azokat újra kioszthassa. A szövegben érdekes, hogy Zsámbékon rácok éltek.

1692 Zsámbék és az adó

1686-ban Zichy István katonáit telepítette le Zsámbékon. A megye 1692.február 4-én tartott közgyűlésén Zsámbék lakói kérték a téli porciók csökkentését, mert időnként ők is fegyvert fognak. Kérésüket elutasítják, arra hivatkozva, hogy fegyveres szolgálatot teljesítenek a Gömör megyei Putnok és Ajnácskő lakói, valamint Komárom és Győr lakói is, mégis fizetik a porciót.