Belgrád visszavétele 1717

Az osztrák csapatok 1717-ben foglalták vissza a töröktől Belgrádot, 1739-ig osztrák uralom alatt állt. Itt született Jakob Schmidinger ősapám.

http://blog.oszk.hu/foldabrosz/belgrad-visszavetele-1717-augusztus-18

Jakob Schmidinger és Anna Maria Bingenmann

Jakob Schmidinger 1726 körül született Belgrádban ( a város 1717 és 1739 közt osztrák terület volt ), 1753-ban a házasságkötés idején Budán, a Tabánban élt.

Anna Maria Bingenmann 1735 körül született, az apja nevét nem ismerem, az anya Elisabeth ( 1714 - 1785 ) második férje Johann Joseph Pulbach ( 1718 - 1770 ) volt, valószínűleg Hessenből származott a család és evangélikus volt. 1741-ben vándoroltak ki Nagykovácsiba.

1741.június.27-én  a család és még két evangélikus család Nagykovácsiban áttért a katolikus hitre.

Jakob Schmidinger és AM Bingenmann 1753.02.25-én házasodtak össze Nagykovácsiban, a férj cipész volt. Ezután vándorolt a család. 

1754.02.01-én Maria Elisabeth lányuk születése idején Budajenőn éltek, 1756.09.17-én Christina lányuk születése idején a Tabánban. 1762 és 1766 közt Piliscsabán, itt született 1762.03.13-án Anna Maria, 1764.10.18-án Joseph. 1766-tól halálukig Szentivánon élt a család. Az első itt született gyerek Kunigunde 1766.09.22-én született.

Jakob Schmidinger 1780.06.12-én halt meg Szentivánon.

Anna Maria Bingenmann 1792.03.31-én halt meg Szentivánon.

Nándorfehérvár látképe 1686-ban

Nándorfehérvár / Belgrád  1717 és 1739 közt osztrák uralom alatt állt. Itt született Jakob Schmidinger ősapám 1720 körül, ő 1753-as Nagykovácsiban kötött házasságával jelent meg a forrásokban, itt szerepelt szülőhelyként Belgrád. Később Pilisszentivánra költözött a család.

http://nemzetikonyvtar.tumblr.com/post/147790328488/n%C3%A1ndorfeh%C3%A9rv%C3%A1r-t%C3%A1vlati-k%C3%A9pe-metsz%C5%91-karl-gustav

Szentendrei örmények

Az Erdélyi Örmény Gyökerek folyóirat 2010. novemberi számában jelent meg Száva Alex cikke a témában. 1690-ben történt a nagy szerb bevándorlás Csernovics Arzén szerb pátriárka ( Pec ) vezetésével, egy részük Budára, Szentendrére, Csobánkára települt. A törökök elöl menekültek a szerbek, 1690-ben a törökök visszafoglalták Szerbiát a Habsburg hadseregtől és közeledtek Belgrád felé, amit el is foglaltak a menekülés után. Szentendre ekkor Zichy István birtoka volt, 6000 szerb települt ide 1690-ben, itt volt a pátriárka székhelye is. Az itt letelepültek többsége Belgrádból menekült keresztény volt, nemcsak görögkeleti szerbek voltak köztük, hanem görögkeleti bolgárok, római katolikus dalmátok ( horvátok ) és örmények. Belgrádban a 17.században egy örmény kolónia volt, az örmények többsége közvetlenül Örményországból vándorolt Belgrádba. A Szentendrén és Budán összeírt örmények többségénél Armenia vagy Persia volt megadva szülőhelyként, pl: 1706-ban Martin Aramir Perszian esetében, Erevan, Persia lett leírva, Jereván perzsa uralom alatt állt akkor. A másik jellemző születési hely Moesia volt, ez a mai Bulgária területe. A belgrádi  örmények többsége római katolikus volt, saját papjuk volt Belgrádban, a domonkosrendi Jakob Cosaivich, egy részük maradt a régi örmény hitnél, monofizita keresztény volt, a többiek görögkeleti ortodoxok voltak. A katolikus örmények beolvadtak a dalmátok közé, az ortodoxok a szerbek közé, a monofiziták pedig áttértek idővel a görögkatolikus vagy római katolikus hitre. Ezekre két példa. Isak Muratovic ( eredetileg Szahag Muratian ), 1689-ben Belgrádban még örménynek írták össze, 1696-ban Szentendrén egy iratban Perszian-ként szerepel, 1697-ben már Rácz-nak  ( szerb ) vallotta magát, eredetileg monofizita örmény volt, aki beolvadt a szerbek közé. A második Szagarovic Jakab ( Hagop Zakarian ) , 1690-ben Belgrádból költözött Szentendrére, 1697-ben örményként írták össze. A leszármazottai a szerb közösség tagjai voltak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernojevics_Arzén

Pec pátriárkátus

Csenovics Arzén