1917 vérhasjárvány

Pest megyében 1917 júliusában tört ki a vérhasjárvány négy településen. Pilisvörösváron az ott elhelyezett bosnyák katonák közt tört ki a járvány. A katonákat a község járványkórházába helyezték el, miután ez kevés volt a település egy házat is kibérelt erre. A szénbánya támogatásával egy 30 ágyas járványkórházat állítottak fel. Pesthidegkúton szintén a katonák közt tört ki a járvány, akiket Budapestre szállítottak kezelésre. Csepelen is kitört a járvány. Solymáron négy megbetegedés volt, a pilisvörösvári szénbánya gépésze és családja. 

Augusztusban már 21 Pest megyei településre terjedt ki a járvány. Pilisvörösváron augusztusban 308 megbetegedés volt, 36-an haltak meg. Csepelen 166 betegből 6-an haltak meg. Solymáron 62 betegből 4-en haltak meg. Pest megyében összesen 879 betegből 69-en haltak meg. 

Voltak még új megbetegedések szeptember, október, november hónapokban is, de már kevesebben betegedtek meg. A vérhasjárvány áldozata lett a Spiegelberger Katalin szépanyám, 1917.10.02-án halt meg az állami iskolában felállított járványkórházban. 

Bosnyák katonák Vörösváron

A török időszak bosnyák katonái után, az első világháború idején 1917-ben újra bosnyák katonák jelentek meg Vörösváron.
A vörösvári bányában sztrájk tört ki a jobb élelmiszer ellátásért, ezt bosnyák katonák bevetésével számolták fel.
A Vörösváron beszállásolt bosnyák katonákat az általános iskolában helyezték el, addig tanítási szünet volt.
A faluban ekkor vérhasjárvány tört ki sok áldozattal, 14 bosnyák katona is meghalt, négy katona neve ismert : Muzsán Trgo, Hrros Husein, Csecsó Szulejmán, Mesics Sucsir.
A járványkórház a Vágóhíd mellett lett felállítva, elkészültéig a Papi földeken barakkokban voltak a betegek.
A vérhasjárvány során  a járványkórházban halt meg Spiegelberger Katalin (1840-1917) ősanyám, aki Pfeiffer Mátyás (1837-1912) özvegye volt.