Az 1739-es pestisjárványban meghalt őseim

1739.06.13 Joseph Morand Budakeszi
1739.07.24 Thomas Kellmayer Budakeszi
1739.07.26 Eva - Thomas Kellmayer özvegye Budakeszi
1739.07.05 Magdalena Probst Torbágy
1739.08.10 Ulrich Probst Torbágy
1739.07.06 Joseph Wippelhauser, 70 éves, Pesthidegkút
1739.07.15 Johann Georg Reichenbach, 23 éves, Pesthidegkút
1739.07.22 Anna Maria, Joseph Wippelhauser özvegye, 68 éves, Pesthidegkút

1917 vérhasjárvány

Pest megyében 1917 júliusában tört ki a vérhasjárvány négy településen. Pilisvörösváron az ott elhelyezett bosnyák katonák közt tört ki a járvány. A katonákat a község járványkórházába helyezték el, miután ez kevés volt a település egy házat is kibérelt erre. A szénbánya támogatásával egy 30 ágyas járványkórházat állítottak fel. Pesthidegkúton szintén a katonák közt tört ki a járvány, akiket Budapestre szállítottak kezelésre. Csepelen is kitört a járvány. Solymáron négy megbetegedés volt, a pilisvörösvári szénbánya gépésze és családja. 

Augusztusban már 21 Pest megyei településre terjedt ki a járvány. Pilisvörösváron augusztusban 308 megbetegedés volt, 36-an haltak meg. Csepelen 166 betegből 6-an haltak meg. Solymáron 62 betegből 4-en haltak meg. Pest megyében összesen 879 betegből 69-en haltak meg. 

Voltak még új megbetegedések szeptember, október, november hónapokban is, de már kevesebben betegedtek meg. A vérhasjárvány áldozata lett a Spiegelberger Katalin szépanyám, 1917.10.02-án halt meg az állami iskolában felállított járványkórházban. 

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

Honvédlista 1849 Pesthidegkút

1. Vice Ignác Nyitra megyében született szolga, önkéntes volt, 1848 szeptemberétől 1849.09.05-ig volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2. Schiebl András Hidegkúton született szolga, önkéntes volt, 1848 szeptemberétől 1849.10.01-ig volt egyszerű honvéd, a Komáromi erődben kapott elbocsátó levelet.

1720.05.31 Hidegkút

A budai városi tanács megígérte, hogy november 1-ig Vanosi városi jegyzőnek és Götznek megadja azt a kért összeget, amit a Hidegkúton végrehajtott állatok kiváltása fejében a zsidóknak kifizettek. 

Felix Kleiner bognár

Felix Kleiner ( 1710-? ) bognár, Joseph Kleiner és Eva fia, 1728.04.27-én jelent meg Vörösváron amikor feleségül vette Ursula Spiegelbergert ( 1711-? ) Friedrich Spiegelberger és Barbara Prens lányát. Vörösváron született gyerekeik: Johann Georg 1729.04.20, Johann 1730.06.06, Franz 1732.10.04.  Később Pesthidegkúton éltek, itt született gyerekeik: Agatha 1744.02.01, Katherina 1746.10.12, Jakob 1749.02.06.

1736 Pesthidegkút

A megyei adóösszeírásban ősapám Kaspar Reichenbach volt itt a iudex / bíró.

Az újhartyáni németek 2

Újhartyánba néhányan érkeztek a Pilisből és környékéről. A következő családok érkeztek onnan, a Sulinet tanulmányban feldolgozott anyakönyvek szerint. 1831-ben Perbálról jött és ott született Bauer György, a felesége Weindracher Teréz Ebenthalban született. 1795-ben kötött házasságot Újhartyánban a Pesthidegkúton 1771-ben született Hammer Jakab- H György és Sauter Rozália fia, Ott Franciskával- O János és Hermann Regina lányával, aki 1773-ban Soroksáron született. 1841-ben jött Újhartyánra Funk Lipót, aki 1784-ben született és felesége Messinger Julianna- M József és Seidel Anna lánya, aki 1809-ben Csobánkán született. 1777-ben kötött házasságot Újhartyánban Hartmann János György, aki 1757-ben született és Massfelder Anna- M József és Herrmann Viktoria lánya, ő 1758-ban született Csolnokon, innen 1783-ban Vecsésre költöztek. 1791-ben kötött házasságot Till János- T János és Susana fia, ő 1756-ban Vértestolnán született, a felesége Becker Anna 1770-ben Dunaharasztiban született. A legérdekesebb a Kaltenecker család volt. 1795-ben kötött házasságot Kaltenecker János- K József és Stohmayer Erzsébet fia, 1776-ban Újhartyánban született, a feleség Schmidt Erzsébet- S János és Müller Anna Mária lánya Pesthidegkúton született. Az apa Kaltenecker József- K Magnus és Widenmann Apollonia fia Gremheimben Németországban született 1735-ben, 1759-ben kötött házasságot Dunaharasztiban Stohmayer Teréziával- S Oswald és Höchst Magdolna lányával, aki 1740-ben Dunaharasztiban született. Sokáig Dunaharasztiban, majd 1776-tól Újhartyánban éltek. 

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/ujhartyan/a_nemetek_betelepitese/pages/006_ujhartyani_nemet.htm

Pesthidegkút és Torbágy elhagyása 1704

Pest megye 1704.02.27-i közgyűlésén felsorolják a közmunkára kötelezett pilisi falvakat, Torbágy és Hidegkút is szerepel. Az 1704.07.29-i közgyűlésen ismét felsorolják az adózásra kötelezett pilisi falvakat, ekkor Torbágy és Hidegkút hiányzik már. A kurucok Károlyi Sándor vezetésével január 6-án keltek át a Dunántúlra. A kurucok január végén elküldték a székesfehérvári kuruc várőrséget Buda alá portyázni, egy hónapig végezték ezt, ők február 15-én Vörösváron egy támadásban 6 vörösvári lakost öltek meg. Azután március.02-án visszatértek Buda körülzárására Eszterházy Dániel vezetésével. 1704.03.20-án Heister megindította támadását a kurucok kiszorítására a Dunántúlról, 1704.03.21-én legyőzte Károlyi seregét, aki kivonult a Dunántúlról, Dunaföldvárnál kelt át a Dunán. A székesfehérvári kurucok még megöltek 6 vörösvárit 03.21-24-25-26-án. Azután 03.28-án visszatértek Székesfehérvárra a kurucok Eszterházy Dániel vezetésével. Valószinű hogy ezekben a hónapokban menekülhettek el Torbágy és Hidegkút lakói.

Moyses Dittenberger és Ursula Geiger

Moyses Dittenberger 1715.09.05-én született Oberschwandorfban, ez 1972 óta Neuhausen ob Eck része, a Tuttlingen körzetben, Freiburg kerületben, Badenben fekszik. Moyses Dittenberger szülei Martin Dittenberger ( 1680 - 1749 ) és Maria Schroff ( 1679 - 1756 )  voltak.
Ursula Geiger 1717.02.22-én született Unterschwandorfban, szülei Michael Geiger ( 1675 - ? )  és Agatha Fux ( 1680 - 1733 ) voltak. Valamikor 1740 előtt házasodtak össze.
Oberschwandorfban született Maria Anna 1740.10.07, Maria 1742.08.16 aki meghalt Budaörsön 1744.05.24-én.
A család 1743-ban vándorolt ki Magyarországra, először Vörösváron jelentek meg, ahol 1744.04.05-én megszületett Christina. Utána következett Budaörs, ahol 1744.05.24-én meghalt Maria.
Majd Kerepesen (Pest megye) jelentek meg, ahol megszületett 1747.07.08-án Mathias. Kerepes Grassalkovich Antal birtoka volt, aki 1729-ben vette meg a nagyváradi káptalantól.
Utána jött Érd, itt 1749.12.22-én született Johann Jakob. Ezután Pesthidegkútra mentek, ahol 1751.01.07-én meghalt Mathias. Végül  Szentivánra mentek, itt született 1753.03.07-én Heinrich ősapám, 1755.11.06-án Martin, 1759.10.02-án Johann.
Moyses Dittenberger Szenivánon colonus volt, itt halt meg 1785.03.13 előtt, Ursula Geiger szintén itt 1785.03.13-án.

Pesthidegkút második telepítése 1711

Johann Ignatz Kurtz báró királyi kamarás 1711.07.05-én kötött telepítési szerződést az általa toborzott német telepesekkel 10 családfővel.
A telepesek nevei : Jakob Schenfeldner, Martin Klostermayer, Nicolaus Paur, Andreas Halbwachs, Martin Rohabitz, Mathias Holzinger, Joseph Hueber, Franz Kuhlenhafer, Gottfried Hueber, Andreas Schenfeldner.

Pesthidegkút első német telepítése

Az 1701-es adóösszeírás szerint 2 telepes lakta 3 éve, 2 telepes 2 éve, 3 telepes 1 éve lakta.
1703-ban név szerint összeirták őket, sajnos nehezen olvasható, ezért nem biztos minden név.
A nevek : Johann Heinrich Rosentaler, Anton Hatter, Adam Wittmann, Jergl Meiss, Pulf Helzl.

Möhringen

Möhringen városháza 1300-ban várnagyi székhelynek épült

Möhringen városközpont és a Szent András templom 16.század végén épült

Möhringen a piros Tuttlingen része, a kék vonal a Duna

Möhringen városa 1973 óta Tuttlingen része, Tuttlingen körzetben, Freiburg kerületben, Badenben fekszik.
Möhringent 786-ban említették meg először Mereigen néven.
973-ban a Reichenau kolostor birtoka lett, megvette a nemesi nemzetségektől. A 13.században itt volt a reichenaui várnagy székhelye. 1300-ban Möhringen Helmut von Klingenberg birtoka lett, aki átépítette a várost, a 15.században a Klingenbergek bíráskodási jogot szereztek a város felett.
1526-ban eladták a várost Esslingen és Ippingen falvakkal együtt a Fürstenberg hercegeknek.
1806-ban Baden birtoka lett. Innen vándoroltak ki Ferdinand Heiss és Sabina Straub 1770-ben Pesthidegkútra.

Ferdinand Heiss és  Maria Anna Susann

Ferdinand Xaver Heiss 1721.12.18-án született Möhringenben, apja Martin Heiss ( 1671-1741 ) anyja Margaretha Fischler ( 1678 - 1760 ).
Maria Anna Susann 1721.11.20-án született Möhringenben, az apja Andreas Susann ( 1688-? ), anyja Catherina Fischler ( 1684 - ? ).
1744.10.24-én kötöttek házasságot Möhringenben. Közös gyerekeik: Franciska 1745.04.25, Maria 1746.03.25, Dominik 1747.08.04, Maria Eva 1748.12.19, Joachim 1750.08.04, Maria 1751.08.21, Agnes 1753.01.23, Felicitas 1754.03.07, Anselm 1755.04.21, Marina 1756.05.07, Paul 1757.06.29, Joseph 1761.03.07.
Anna Maria Susann meghalt Möhringenben 1768.01.12-én.
Ferdinand Heiss és Sabina Straub 1768.05.03-án kötött házasságot Möhringenben, Sabina Straub Bittelbrunnenből jött, ez ma Engen része.
Ferdinand Heiss és Sabina Straub 1770.03.27-én vándorolt ki Möhringenből Pesthidegkútra, magukkal vitték a 7 gyereket (Gregor, Maria Eva, Dominik, Maria Anna, Agnes, Anselm, Paul). Ferdinand Heiss lánya Franciska és férje Kajetan Keller is kivándorolt.
A család szerepel Pesthidegkút 1771-es lélekösszeirásában. Sajnos nem találtam meg Ferdinand Heiss és Sabina Straub  halálát a pesthidegkúti anyakönyvben. 

Joseph Schäffer és Eva Heiss

Eva Schäffer (1789-1847) szülei Joseph Schäffer (1744-1808) mészáros és Eva Heiss (1752-1824) voltak.
Joseph Schäffer 30 éves és Eva Heiss 22 éves korában 1774.11.17-én kötött házasságot Pesthidegkúton.
Eva Maria Heiss 1748.12.19-én született Möhringenben, ez 1973 óta Tuttlingen része, Tuttlingen körzetben, Freiburg kerületben, Badenben, Ferdinand Heiss és Anna Maria Susann lányaként.
Eva Heiss 1770.03.27-én vándorolt apjával, mostohaanyjával és testvéreivel Möhringenböl Pesthidegkútra.
Joseph Schäffer és Eva Heiss Pesthidegkúton született közös gyerekei: Anna Maria 1775.09.17, Anna Maria Eva 1776.04.20, Joseph 1778.12.09, Georg 1780.05.13, 1785.03.27.
Dorogon éltek 1786-ban, itt született Adam fiúk 1786.11.03-án az 58.szám alatt.
Később Vörösvárra költöztek, Eva lányuk, 1789.12.27-én itt született, a születésénél szerepel az apa mészáros foglalkozása. .
Joseph Schäffer 1808.05.12-én halt meg Vörösváron.
Eva Heiss 1824.07.02-án halt meg Vörösváron.

Joseph Wippelhauser

Ma Joseph Wippelhauserről (1670-1739) írok, ő volt az minden vörösvári Wippelhauser őse. Akkoriban Wiblishauser, Wibelhauser névalakot használták.
Magyarországra 1712-ben érkezett, Károlyi Sándor szatmári sváb telepítése során.
Károlyi Sándor többszáz sváb telepest toborzott szatmári birtokaira 1712- ben. Nagykárolyban 1712 nyarán összeírták a sváb telepeseket, köztük szerepelt ősöm Joseph Wiblishauser is, a telepesek egy része meghalt járványokban, mások megszöktek, hazatértek Svábországba vagy más birtokokra költöztek.
Ősapám is így kerülhetett Vörösvárra 1714-ben, később 1734 után átköltözött Pesthidegkútra a családjával, itt halt meg ő és felesége Mária 1739-ben a pestisjárványban. Fia Andreas Wippelhauser (1711-1799) visszaköltözött Vörösvárra 1747 után.