1917 vérhasjárvány

Pest megyében 1917 júliusában tört ki a vérhasjárvány négy településen. Pilisvörösváron az ott elhelyezett bosnyák katonák közt tört ki a járvány. A katonákat a község járványkórházába helyezték el, miután ez kevés volt a település egy házat is kibérelt erre. A szénbánya támogatásával egy 30 ágyas járványkórházat állítottak fel. Pesthidegkúton szintén a katonák közt tört ki a járvány, akiket Budapestre szállítottak kezelésre. Csepelen is kitört a járvány. Solymáron négy megbetegedés volt, a pilisvörösvári szénbánya gépésze és családja. 

Augusztusban már 21 Pest megyei településre terjedt ki a járvány. Pilisvörösváron augusztusban 308 megbetegedés volt, 36-an haltak meg. Csepelen 166 betegből 6-an haltak meg. Solymáron 62 betegből 4-en haltak meg. Pest megyében összesen 879 betegből 69-en haltak meg. 

Voltak még új megbetegedések szeptember, október, november hónapokban is, de már kevesebben betegedtek meg. A vérhasjárvány áldozata lett a Spiegelberger Katalin szépanyám, 1917.10.02-án halt meg az állami iskolában felállított járványkórházban. 

Wolfgang Feldhoffer

Sajnos a solymári anyakönyvek elégtek egy tűzben. Ezért csak egyéb forrásokat lehet használni. Wolfgang Feldhoffer ( 1703 - ? ), 1725-ben szerepel először egy Pest megyei adóösszeírásban, ekkor már Solymáron élt. 

Joseph Feldhoffer és Barbara Schlegl

Joseph Feldhoffer 1727 körül született Solymáron Wolfgang Feldhoffer ( 1703- ? ) fiaként.
Barbara Schlegl 1731.10.04-én született Vörösváron, Joseph Schlegl ( 1700 -1762 ) és Maria Fleiss ( 1699 - 1760 ) lányaként.
Joseph Feldhoffer és Barbara Schlegl 1753.11.21-én kötött házasságot Vörösváron.
Joseph Feldhoffer colonus volt, 1760.09.20-án halt meg Vörösváron.
Barbara Schlegl 1760.11.17-én feleségül ment Christian Halmschlagerhez ( 1738 - 1784 ).
Barbara Schlegl 1774.10.28-án halt meg Vörösváron.

Mathias Botzheim és Anna Maria Feldhoffer

Mathias Botzheim 1786.01.26-án született Vörösváron, Martin Botzheim ( 1739 -1801 ) és Marianna Peller ( 1753 - 1804 ) fiaként.
Anna Maria Feldhoffer 1792.12.26-án született Vörösváron Georg Feldhoffer ( 1759 - 1798 ) és Magdalena Scheller ( 1760 -1822 ) lányaként.
Mathias Botzheim először 1809.02.12-én kötött házasságot Ursula Steckl-el ( 1772 - 1815 ) Christian Steckl és Anna Maria Hasenfratz lányával. A házassághoz engedélyt ( dispensatio ) kellett kérni 3.fokú rokonság miatt.
Ursula Steckl 1815.08.21-én halt meg Vörösváron.
Mathias Botzheim és Anna Maria Feldhoffer 1815.10.26-án kötött házasságot.
Mathias Botzheim 1829.06.27-én halt meg gutaütésben Vörösváron.
Lorenz Weiss 46 éves Solymárról 1832.08.08-án vette feleségül Anna Maria Feldhoffert.
Anna Maria Feldhoffer 1847.12.07-én halt ideglázban Vörösváron .
Lorenz Weiss domiliatus 1858.10.08-án halt meg Vörösváron a 89.szám alatt. 

Honvédlista 1849 Solymár

1. Groszmann János, Solymáron született, kovács volt, besorozták, 1848.09.29 és 1849.08.15 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
2. Geiszelhardt Simon, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1848.09.29 és 1849.08.15 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
3. Srontz Ferdinánd, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
4. Brenner Ferenc, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
5. Krettinger Mátyás, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
6. Kukolovits János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1848.09.29 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
7. Grund György, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
8. Balázsik János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.05 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
9. Felscher János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.05 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

1735 Üröm

Az óbudai apácák levéltárában fennmaradt egy peres írat szintén erről az ügyről, a per tárgya hogy Philipp Paur sörfőző kidobta a sörfőző házból az előző árendátort Izsák Ábrahámot. Az egyik ok az volt, hogy a zsidó keresztény szolgáit ünnepnapokon dolgoztatta. Az ügyben több tanút kihallgattak akik elköltöztek Ürömről Csolnokra vagy a környező településeken laktak. 1, tanú Thomas Brenimer 35 éves Csolnok, elköltözött társaival Ürömről Csolnokra ( Csolnok is az apácák birtoka volt ), társai: Hans Jung, Konrad Kartapinter, Georg Grosz, Hornyák György, Sebastian Marstetter, Kecskeméti János. 2, tanú, Konrad Kartapinter 49 éves. 3, tanú Johann Jung 63 éves. 4.tanú, Johann Kecskeméti 18 éves. További tanúk: Johann Tier Csolnok 36 éves, Martin Bekk 39 éves, Johann Kellizer ( Pilis ) Csaba 40 éves, Jakob Gerhárd ( Pilis ) Szentiván 50 éves, Jakob Stettler 39 éves Solymár, Martin Peml 42 éves Üröm, Blasius Vulnahoffer 36 éves Üröm, Sebastian Sefferer 35 éves praxator legény, Petrus Sreries 45 éves Szentendre. 

A Karácsonyi család

Vörösvár, Szentiván, Solymár földesura volt a Karácsonyi család a 19.század végén, 20.század elején. 1851-ben vette feleségül Karácsonyi Guidó Marczibányi Máriát, aki az uradalom örököse volt. 

http://www.nyest.hu/hirek/karatsonyi-tortenet

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pilisszentivani_fuzetek/volt_egyszer_egy_kastely/pages/004_karatsonyi_csalad.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karátsonyi_Guido

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karátsonyi_Jenő

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rózsaesküvő

Karácsonyi Guidó

Karácsonyi Jenő, Benczúr Gyula festménye

Vörösvár 1769 állami összeírás

1769-ben meghalt Tersztyánszky József, Vörösvár, Szentiván, Solymár birtokosa. Nem volt örököse, ezért az állam összeírta a javait, ennek során összeírták a falvakban élő parasztokat és kézműveseket. Vörösváron a következő mesterembereket írták össze, a telkesek közt: Georg Krapf kirurgus, Johann Izsák faber ferrarius / kovács, Joseph Polzner murarius / kőműves, Martin Miereis vietor / kádár, Anton Fraidl sutor / cipész, Joseph Fritz textor / takács. A házas zsellérek közt Mathias Templer rotarius / bognár, Martin Mauterer murarius / kőműves. A házatlan zsellérek közt: Johann Nick sutor / cipész, Johann Kaiser rotarius / bognár, Johann Hokenhofer arcularius / asztalos.

Mathias Templer bognár

Mathias Templer ( 1721-1795 ) 1749-ben jelent meg Vörösváron, felesége Elisabetha Strasser volt ( 1731-1781 ). Közös gyerekeik: Paul 1749.10.21, keresztszülei Paul Pechhacker és Katherina Eissler, Paul Pechhacker Solymáron volt bognár, Matheus 1752.07.27, Paul 1756.09.26, Martin 1757.10.26, Johann 1759.10.29, Johann Michael 1764.08.30. Elisabetha Strasser 1781.01.28-án halt meg Vörösváron. Ezután Helena Mayert ( 1731-1796 ) vette el Johann Reiter özvegyét. Mathias Templer 1795.05.18-án halt meg Vörösváron.

Fegyverneki németek 1845-1880

A Nagykunságban fekvő Fegyvernekre báró Szapáry József és felesége Orczy Anna telepített németeket 1845-ben és utána. A németek által lakott településrész neve Annaháza volt. A telepesek Bács megyéből: Gara, Hajós, Harta, Vaskút, Nemesnádudvar, Bácsszentiván, Csonoplya, Kollut, Stanisics, Kernyája, Katymár, Csávoly, Pest megye pesti oldaláról: Ceglédbercel, Újhartyán, Soroksár, Esztergom megyéből: Dorog és a Pilisből: Budakeszi, Solymár, Perbál, Zsámbék érkeztek. 1852-ben német iskola épült nekik. A település római katolikus temploma 1863-ban épült meg. 1899-ben néhány család áttelepült a bulgáriai Carev Brod településre.

Fegyvernek katolikus templom 1863

Dunai svábok oldala

Egy új internetes oldal indult a dunai svábokról, 80 települést mutat be.
http://hirek.prim.hu/cikk/102333/
http://www.danube-places.eu/index.php?lang=de


Az oldalon szó van Solymárról, Vörösvárról és Zsámbékról is, Zsámbékon a helyi múzeum is szerepel, Melchior Keller ősapám háza.
Solymár:
http://www.danube-places.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=34&catid=22&lang=de&Itemid=130
Vörösvár:
http://www.danube-places.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=33&catid=22&lang=de&Itemid=129
Zsámbék:
http://www.danube-places.eu/index.php?option=com_content&view=article&id=38&catid=22&lang=de&Itemid=134

Sebastian Fürch sörfőző

Sebastian Fürch (?-1750 ) sörfőző 1730.11.28-án jelent meg Vörösváron amikor feleségül vette Anna Taub született Kraus özvegyet, közös gyerekeik 1731.03.05 Theresia, 1732.11.19 Andreas, 1734.03.20 Johann Georg, 1735.07.24 Jakob. 1744 és 1748 közt Solymáron élt, itt 1746 és 1748 közt praxator-sörfőző. Kraus Anna özvegy 1753-ban Buda Újlakon élt.

Joseph Weixer kocsmáros

Joseph Weixer a Zöldfa kocsma bérlője 1746-ban jelent meg Vörösváron. Felesége Elisabetha Konreich ( 1720-1755 ) 1755.08.21-én halt meg Vörösváron. Gyerekeik: Joseph 1743, Marianna 1746.04.22, a keresztszülei Sebastian Fürch solymári praxator és felesége Anna Kraus, Sebastian 1747.04.27 ugyanazok a keresztszülők, Barbara 1752.05.04 keresztszülei Karl Bauer vörösvári venator és felesége Barbara Löb.

Solymár betelepülési emlékmű

A solymári svábok betelepedésének 300 évfordulójára készült 2010-ben.

Solymár Hagyomány szoborcsoport

A szobor egy templomba induló, solymári sváb népviseletbe öltözött házaspárt ábrázol. 2006-ban készült.

Solymár kitelepítési emlékmű

A kitelepítési emlékmű 1996-ban készült.

Solymár Szarkavár

A várat Lackfi István nándor építette Solymáron, 1390-ben említették először. A török foglalás után elpusztult, 1580-ban említették utoljára.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Szarkav%C3%A1r

Pilis térkép 1751

Szászky János térképe Magyarországról 1751-ben. Zsámbék, Vörösvár, Solymár szerepel rajta.
http://imageserver.mzk.cz/mzk03/001/052/318/2619316589_04

Pilis térképe 1700 körül

Vincenzo Maria Coronelli térképe 1700 körül Magyarországról, Zsámbék, Solymár, Vörösvár is szerepel.
http://imageserver.mzk.cz/mzk03/001/052/294/2619316414

Vörösvár 1695

Pest megye 1695.június.13-i közgyűlési jegyzőkönyvében kétszer szerepel Vörösvár.
Wattay János nevében Juhász János eltiltotta a vörösváriakat Burum (Csobánka) és Solymár praediumok jogtalan használatától.
Fromwolt Anna Mária, Hartl János majd Hochburger Lipót özvegye nevében Gasics János ügyvéd tiltakozást jelent be, mert megbízója vörösvári jobbágyaitól arról értesült, hogy az óbudaiak és Wattay János jobbágyai a vörösvári erdőket jogtalanul használják. Eltiltja őket a vörösvári erdők használatától.
A második bejegyzés azért jelentős, mert kiderül hogy Csáky László zálogba adta Vörösvárt. Ezek a zálogbirtokosok toborozhatták a vörösvári telepeseket Németországban, az osztrák tartományokban és máshol. A korban sok birtokos vett fel kölcsönt és adta ezért cserébe zálogba a egyik birtokát. A zálogbirtokos szabadon rendelkezett a birtok bevételeivel, abban volt érdekelt hogy a lehető legnagyobb bevételt szerezze meg ez idő alatt a birtokból. Egy lakatlan vagy gyéren lakott birtok kevés jövedelmet jelentett, ezért a ilyenkor a legfontosabb cél új lakosság toborzása volt.