Joseph Drexler kocsmáros

Joseph Draxler először vadász / erdész - jäger volt Szentivánon 1751 és 1757 közt, majd kocsmáros ott 1758 és 1762 közt, majd Leányváron volt kocsmáros 1765 és 1773 közt. Első felesége Eva ( 1715-1751 ) volt. Közös gyerekük: Martin 1751.08.24, akinek keresztapja Martin Kossovics uradalmi provizor volt, keresztanyja Elisabetha Kocz, akinek férje nemes Adam Mathejovics uradalmi rationista volt. Eva 1751.09.13-án halt meg Szentivánon. Második felesége Barbara Wolner ( 1727-1758 ) volt, 1752.09.20-án vette feleségül Szentivánon. Közös gyerekeik: Adam Joseph 1753.07.01, Marianna 1754.06.08, Joseph 1756.03.02. Barbara Wolner 1758.07.20-án halt meg Szentivánon.  Harmadik felesége Klara Steiger volt, Franz Joseph Dillmann mészáros özvegye, 1758.08.21-én vette feleségül Szentivánon. Közös gyerekeik: Adam 1760.03.17, keresztapja Adam Mathejovics provizor volt, keresztanyja Elisabetha Kocz, Elisabeth 1760.03.17, Johann Jakob 1762.03.07.

Karl Bauer venator

Karl Bauer ( 1707-? ) venator-erdész, vadász az 1747-es lélekösszeírásban jelent meg először Vörösváron. 1748 és 1761 közt volt venator Vörösváron. Felesége Barbara Löb ( 1708-? ), közös gyerekeik, 1733 Lorenz, 1736 Joseph.

Joseph Weixer kocsmáros

Joseph Weixer a Zöldfa kocsma bérlője 1746-ban jelent meg Vörösváron. Felesége Elisabetha Konreich ( 1720-1755 ) 1755.08.21-én halt meg Vörösváron. Gyerekeik: Joseph 1743, Marianna 1746.04.22, a keresztszülei Sebastian Fürch solymári praxator és felesége Anna Kraus, Sebastian 1747.04.27 ugyanazok a keresztszülők, Barbara 1752.05.04 keresztszülei Karl Bauer vörösvári venator és felesége Barbara Löb.

Johann Beer venator

Johann Beer az 1744-es megyei adóösszeírásban Vörösváron custos sylvarum-erdész néven szerepelt, az 1747-es lélekösszeírásban venator-erdész, vadász volt. Johann Beer 1741-ben jelent meg Vörösváron, felesége Maria Anna Kratzer volt, gyerekeik: Katherina 1741.08.06, Gregor 1744.02.19, Peter Paul 1747.06.30.

Sztanko Brko és Brkics Jakab

Sztanko Brko szerepel az 1703-as megyei adóösszeirásban mint budakalászi lakos. Az 1710-es Wattay birtokok összeirásában is Budakalászon lakik. 1714-ben egy szentiváni határperben tanúnak ajánlják, mert a török alatt Vörösváron volt vadász. 1718-ban egy Vörösvár és Szentiván közti határperben tanúnak ajánlják Sztanko Brkot, aki a török idején Vörösváron lakott. Legközelebb egy határperben halála után beszélnek róla. Ez a 1750-es Óbuda és Üröm közti határper. A fia Brkics Jakab ekkor 60 éves, ő szintén venator (vadász) volt Budakalászon, Jakabnak egy testvére van  még Brkics Pál. Elmondja vallomásában, apja 33 éve mint öreg és szakállas ember halt meg. Az apja Vörösváron lakott a török idején és a török mutatta meg neki a határt. Amikor gyerek volt az apja egy Gyonli voda nevű kútnál megmutatta neki az Üröm és Óbuda közti határt. Ekkor elmondta, hogy neki egy budai török Iszlám Riz mutatta meg, még a török uralom idején.