A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Óbuda. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Óbuda. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. november 27., vasárnap

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.
Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.
Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.
Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.
Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.
Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.
Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.
Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.
Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.
Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.
Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

2016. február 1., hétfő

1701.01.14 Vörösvár

Fejér vármegye jegyzőkönyveiben szereplő adat. A második leirat a közgyűlésen kihirdetett királyi parancshoz csatolva a török portáról jövő küldöttség ügyében intézkedik. A budai commisio elrendeli, hogy 90 igás ökröt igával és felszereléssel, 76 négyökrös szekeret, 30 kocsit befogott lovakkal, 26 szekerekbe fogható lovat és 12 hátaslovat  8 napra elegendő ellátással állítson ki a megye a kirendelt helyre : Óbuda és Vörösvár mellé.

2015. február 19., csütörtök

Jakob Hammer fazekas

Jakob Hammer 1695 és 1713 közt élt Vörösváron, majd utána Óbudán lakott, felesége Elisabeth volt. Vörösváron született gyerekeik: Anna Maria 1695.05.27, Sophia 1697.06.06, Mathias 1699.03.13, Joseph 1703.02.12, Katherina 1705.01.11, Meinhard 1708.01.08, Elisabeth 1710.05.11. Óbudán született gyerekeik: Johann Jakob 1713.06.10, Ignaz 1716.07.05. 

2013. december 31., kedd

Adam Steinbrunner takács

Adam Steinbrunner ( 1678-1749 ) 1719.02.20-án kötött házasságával jelent meg Vörösváron, Maria Ursula ( 1673-1729 ) Johann Georg Weller özvegye lett a felesége, aki 1729.03.19-én meghalt. Második felesége Eva ( 1715-1743 ) volt, aki 1743.07.28-án halt meg. Gyerekeik: Maria Anna 1730.05.10, Anna Maria 1732.05.01, Theresia 1734.01.14, Margaretha 1736.05.08, Martin 1738.10.13, Johann Georg 1741.02.12. Harmadik felesége az óbudai Maria Magdalena Kellner ( 1705-? ) Johann Muckenhuber özvegye volt. Közös gyerekük: Theresia 1745.01.06. Adam Steibrunner 1749.10.27-én halt meg Vörösváron.

2013. december 27., péntek

Joseph Polzner kőműves

Joseph Polzner ( 1715-1783 ) kőműves 1738.11.19-én kötött házasságával jelent meg Vörösváron, a felesége az óbudai Magdalena Heller ( 1711-? ) Johann Georg Heller és Veronika lánya lett. Gyerekeik: Simon 1739.09.16, Adam 1741.10.11, Johann Georg 1747.04.04, Anna Maria 1750.04.25, Martin 1753.11.09, Joseph 1758.10.04. Joseph Polzner 1783.08.14-én halt meg Vörösváron.

2012. december 27., csütörtök

Simon Elsand és Ursula

Simon Elsand (1670-1728) először egy 1701-es összeírásban jelenik meg Óbudán, itt kőműves a foglalkozása. Az összeírás azért készült mert lejárt az óbudai német telepesek 3 adómentes éve, 1698-ban érkeztek 42 családfőt írtak össze. Simon Elsand első felesége Éva (1676-1718) meghalt 1718.07.16-án. Második felesége ősanyám Ursula (1685-1730) volt, egy özvegy, a származási helye Breisgau volt, 1720.01.07-én házasodtak össze Óbudán. Simon Elsand 1728.12.29-én halt meg Óbudán. Ursula 1730.07.25-én halt meg Óbudán. A származási hely Kaspar fia születési bejegyzéséből derült ki Buda Újlakon 1716.05.15-én.




Mathias Elsand és Anna Maria Gillinger

Mathias Elsand (1723-1778) Óbudán született 1723.02.01-én Simon Elsand (1670-1728) kőműves és Ursula (1685-1730) fiaként. A keresztszülei  Andreas Lindtaller óbudai kovács és felesége Katherina (Radler) voltak. Andreas Lindtaller 1700.02.03-án vette el Buda Vizivárosban Katherina Radlert. Katherina egy budai török lány volt akit a Radler család fogadott örökbe az ostrom után. Anna Maria Gillinger (1726-1781) Vörösváron született Bartholomeus Gillinger (1695-1756) és Katherina Locher (1699-1762) lányaként. Mathias Elsand az 1745-ös lélekösszeirás szerint szolga volt Michael Fiehl házánál Vörösváron. Mathias Elsand és Anna Maria Gillinger 1747.08.17-én kötött házasságot Vörösváron. Mathias Elsand colonus volt. Mathias Elsand 1778.12.09-én halt meg Vörösváron. Anna Maria Gillinger 1781.05.04-én halt meg Vörösváron.

2012. november 30., péntek

Sztanko Brko és Brkics Jakab

Sztanko Brko szerepel az 1703-as megyei adóösszeirásban mint budakalászi lakos. Az 1710-es Wattay birtokok összeirásában is Budakalászon lakik. 1714-ben egy szentiváni határperben tanúnak ajánlják, mert a török alatt Vörösváron volt vadász. 1718-ban egy Vörösvár és Szentiván közti határperben tanúnak ajánlják Sztanko Brkot, aki a török idején Vörösváron lakott. Legközelebb egy határperben halála után beszélnek róla. Ez a 1750-es Óbuda és Üröm közti határper. A fia Brkics Jakab ekkor 60 éves, ő szintén venator (vadász) volt Budakalászon, Jakabnak egy testvére van  még Brkics Pál. Elmondja vallomásában, apja 33 éve mint öreg és szakállas ember halt meg. Az apja Vörösváron lakott a török idején és a török mutatta meg neki a határt. Amikor gyerek volt az apja egy Gyonli voda nevű kútnál megmutatta neki az Üröm és Óbuda közti határt. Ekkor elmondta, hogy neki egy budai török Iszlám Riz mutatta meg, még a török uralom idején.

2012. október 8., hétfő

1729 A zsámbéki konfliktus

Pest megye 1729.július 18-19-én tartott közgyűlésén ismertették Tarkó Mihály és Blaskovics József vizsgálatát, amit Zsámbék lakosai panaszára végeztek. Bár 1723-ban szerződést kötöttek, a földesúr a kialkudottnál több terhet ró a lakosokra. Amikor ezt szóvá tették hat embert tömlöcbe vetetett. A megye felszólítja a földesurat, hogy az ország törvényeit tartsa be, különben feljebb megy az ügy. Ezenkivül a zsámbéki mészárosok Óbuda alá tartoznak közlik a grófnővel.

2012. október 7., vasárnap

1731 Az óbudai úriszék néhány döntése

Az 1731.január 15-én Óbudán tartott úriszéki ülésről Horányi Gábor Pest megye szolgabírája készített jelentést. Az ülés elnöke Pászthory Imre, jelen van Sibolthy Sándor és Jeszenszky Mihály esküdt, valamint a vármegye szolgabírái és esküdtjei. Foglalkoztak Reitpaur Gáspár Budakeszi volt tanítója ügyével, ő elmaradt fizetését követeli és elkobzott marhája, szőleje és szántója visszaadását. Barátságos megegyezés jött létre, Budakeszi lakóitól kap 50 rénes forintot és 8 pozsonyi mérő búzát, ezt Gyertyaszentelő ünnepén (február.2) kell kifizetni. A zsámbéki mészáros ügyében nem volt tárgyalás, mert az adósság fejében rácok elfogadták igéretét, hogy egy adósságával egyenlő értékű tárgyat ad nekik. Január 16-án a ráckevei rácok kalugyere birói buzdításra megegyezett a budaörsi uradalom ispánjával Bernhardussal egy verekedés ügyében, az ispán visszaadta a kalugyer botját, az ispán a szokásos engesztelés mellett 6 forintot fizetett a kalugyer sebei gyógykezelésére, mely sebeket az ispán ütött. A jenői sörfőző ügyében a zsámbéki zsidó mészáros ellen, amelyben a mészárostól 75 forintos tartozásának kifizetését követeli, a következő ülésen döntenek. A kalugyer görögkeleti szerzetes.

2012. március 22., csütörtök

Vörösvár 1695

Pest megye 1695.június.13-i közgyűlési jegyzőkönyvében kétszer szerepel Vörösvár.
Wattay János nevében Juhász János eltiltotta a vörösváriakat Burum (Csobánka) és Solymár praediumok jogtalan használatától.
Fromwolt Anna Mária, Hartl János majd Hochburger Lipót özvegye nevében Gasics János ügyvéd tiltakozást jelent be, mert megbízója vörösvári jobbágyaitól arról értesült, hogy az óbudaiak és Wattay János jobbágyai a vörösvári erdőket jogtalanul használják. Eltiltja őket a vörösvári erdők használatától.
A második bejegyzés azért jelentős, mert kiderül hogy Csáky László zálogba adta Vörösvárt. Ezek a zálogbirtokosok toborozhatták a vörösvári telepeseket Németországban, az osztrák tartományokban és máshol. A korban sok birtokos vett fel kölcsönt és adta ezért cserébe zálogba a egyik birtokát. A zálogbirtokos szabadon rendelkezett a birtok bevételeivel, abban volt érdekelt hogy a lehető legnagyobb bevételt szerezze meg ez idő alatt a birtokból. Egy lakatlan vagy gyéren lakott birtok kevés jövedelmet jelentett, ezért a ilyenkor a legfontosabb cél új lakosság toborzása volt.