Zsámbék 1694

Ekkor lett Zichy István fia Zichy Péter Zsámbék kapitánya.

Zsámbék 1686

Buda visszafoglalása idején a zsámbéki török várnak nem volt jelentős szerepe. A törökök összegyűjtöttek erőket Zsámbéknál, hogy utánpótlást küldjenek Buda török védőinek, de a császári csapatok megakadályozták próbálkozásaikat. Zichy István volt ekkor Zsámbék magyar tulajdonosa jogilag 1671 óta, amikor házasságkötésekor apjától megkapta örökségként az óbudai uradalmat. Ő ekkor Győrben volt várkapitány és altábornagy, az ostrom alatt és utána ő szervezte el a császári sereg utánpótlását, ezért nem volt ott Buda visszafoglalásánál. Miután elesett Buda, a zsámbéki török helyőrség elvonult Székesfehérvárra. Pécs visszafoglalása idején, miután élelmet szállított a császári csapatoknak, a visszafele vezető úton huszáraival elfoglalta Zsámbék várát, ekkor teljesen lakatlan volt Zsámbék. Zsámbék magyar helyőrsége 200 katona volt, Zichy István volt a várkapitány és Bottyán János az alkapitány. A helyőrség védte Budát a székesfehérvári törökök támadásai ellen. 

Suppán István halála Zsámbékon 1704

Suppán István nemeségét 1696-ban hirdették ki Pest megyében. A felesége Kun Klára volt. 1696 májusa és 1703 július 24. közt Pest megye jegyzője. Pestről a kurucok közé szökött, saját ezredet szervezett magának. Károlyi Sándor kinevezte Zsámbék várkapitányának. 1704.július.3-án halt meg a budai német és rác katonák elleni harcban.

Bottyán János Zsámbékon

Bottyán arcképe 18.század első fele

Bottyán János egy rövid ideig élt Zsámbékon. Az itteni várban volt vicekapitány 1687-1688-ban. A zsámbéki katonákkal résztvett Székesfehérvár körülzárásában.