1686.június.19 Zsámbék

Ezen a napon vette kezdetét Buda keresztény ostroma. Bottyán János, az esztergomi huszárok hadnagya, a Székesfehérvárról Budára tartó felmentő török lovas csapatokat bekerítette Zsámbék határában és megsemmisítette őket. 

Buda és Pest 1684-ben

Buda 1686-ban, Charles Herbel festménye 1701-ből

1689 Zsámbék

Horváth Bernát pálos szerzetes, aki később a pesti pálos kolostor apátja lett, 1689.02.17-én írt levelet a rend pozsonyi apátjának Nehalszky Rafaelnek. Öt hétig tartózkodott Zsámbékon, célja az volt hogy előkészítse a pálos szerzetesek visszatérését a zsámbéki kolostorba, a kolostor 1475 és 1541 közt volt a rend birtokában. Bottyán János zsámbéki alkapitány nem engedte meg a pálososok visszatérését, mert Zichy István a ferenceseket akarta odahívni a kolostorba.

Zsámbék 1686

Buda visszafoglalása idején a zsámbéki török várnak nem volt jelentős szerepe. A törökök összegyűjtöttek erőket Zsámbéknál, hogy utánpótlást küldjenek Buda török védőinek, de a császári csapatok megakadályozták próbálkozásaikat. Zichy István volt ekkor Zsámbék magyar tulajdonosa jogilag 1671 óta, amikor házasságkötésekor apjától megkapta örökségként az óbudai uradalmat. Ő ekkor Győrben volt várkapitány és altábornagy, az ostrom alatt és utána ő szervezte el a császári sereg utánpótlását, ezért nem volt ott Buda visszafoglalásánál. Miután elesett Buda, a zsámbéki török helyőrség elvonult Székesfehérvárra. Pécs visszafoglalása idején, miután élelmet szállított a császári csapatoknak, a visszafele vezető úton huszáraival elfoglalta Zsámbék várát, ekkor teljesen lakatlan volt Zsámbék. Zsámbék magyar helyőrsége 200 katona volt, Zichy István volt a várkapitány és Bottyán János az alkapitány. A helyőrség védte Budát a székesfehérvári törökök támadásai ellen. 

Bottyán János Zsámbékon

Bottyán arcképe 18.század első fele

Bottyán János egy rövid ideig élt Zsámbékon. Az itteni várban volt vicekapitány 1687-1688-ban. A zsámbéki katonákkal résztvett Székesfehérvár körülzárásában.