Johann Fausler és Agatha Kiechler

Johann Fausler ( 1704 - 1771 ) Schlageten településen született, ez St Blasien része, a település Urberg plébánia filiája volt, 1704.12.08-án Kaspar Fausler és Barbara Mayer fiaként. 

Agatha Kiechler / Kiechlin ( 1703 - 1756 ) Michael Kiehlin ( ? - 1737 ) lánya volt, sajnos a születése idején apja még nem élt Feldkirchben, csak 1705-ben jegyezték fel Elisabeth lánya születését. 

Johann Fausler és Agatha Kiechler 1727.05.06-án kötött házasságot Feldkirchben, amely Baden déli részén fekszik a Rajna közelében, ma Hartheim am Rhein település része. Feldkirchben született gyerekeik: 1728.12.27 Johann, 1730.11.06 Martin, 1732.06.09 Maria, 1734.01.27 Paul, 1735.12.14 Katharina, 1738.02.03 Agatha, 1739.09.15 Ursula, 1742.05.12 Felix, 1744.12.09 Maria Anna, 1747.08.26 Susanna.

1755-ben vagy 1756 elején kivándorolt a család Zsámbékra, ahol 1756.03.17-én meghalt Agatha Kiechler. Johann Fausler ezután valamikor elvett egy Elisabeth ( 1720 - 1773 ) nevű nőt. 

Johann Fausler 1771.04.26-án, Elisabeth 1773.05.10-én halt meg Zsámbékon.

Pierre Duval Magyarország térképe 1664

Pierre Duval Magyarország térképén Vörösvár is szerepel, habár földrajzilag nem pontos, mert Szentendre felett fekszik. Zsámbék is rajta van a térképen.

http://blog.oszk.hu/foldabrosz/pierre-duval-carte-de-la-hongrie-lautriche-cimu-terkepenek-allapotai

1686.június.19 Zsámbék

Ezen a napon vette kezdetét Buda keresztény ostroma. Bottyán János, az esztergomi huszárok hadnagya, a Székesfehérvárról Budára tartó felmentő török lovas csapatokat bekerítette Zsámbék határában és megsemmisítette őket. 

Buda és Pest 1684-ben

Buda 1686-ban, Charles Herbel festménye 1701-ből

Zsámbék Szent Sebestyén oltár

Eredetileg pestisoltár volt, 1763 körül adományozta a zsámbéki templomnak Kaspar Scharle bíró ( ő ősapám Jakob Scharle testvére volt ). Szent Sebestyén, Szent Rókus, Szent Rozália tiszteletére ( ők voltak a pestisszentek ) szentelték fel. Később átalakították, ma már egy biedermaier ábrázolás látható Szent Sebestyénről, a pestisszentek ábrázolása helyett.

Kaspar Schrautz és Johanna Guth

Johanna Guth 1712.05.22-én született Holzschlag ( ma Bonndorf része ) településen, Michael Guth ( 1676 - 1754 ) és Maria Axel ( 1685 - 1714 ) lányaként. 1738.05.18-án Bonndorfban feleségül ment Johann Freihez ( 1705 - 1748 ), aki Kohlhalden ( Bonndorf része ) településen született, itt született közös gyerekeik: Thomas 1739.12.09, Georg 1742.04.18, Xaver 1744.02.16.

A család 1744-ben kivándorolt Zsámbékra, amikor 1745-ben készült egy egyházi lélekösszeírás már csak Xaver fiúk volt életben. Zsámbékon született gyerekük:  Maria Elisabeth 1748.07.25.

Johann Frei 1748.07.13-án halt meg Zsámbékon.

Kaspar Schrautz ( 1727 - 1800 )  1749.02.17-én jelent meg először a forrásokban, amikor Zsámbékon feleségül vette Johanna Guthot. Az ő apja Johann Schrautz ( 1684 - 1754 ) lehetett, aki 1754.10.30-án halt meg Zsámbékon 70 évesen. 

Közös gyerekeik: Anna Maria 1750.07.10, majd ősanyám Anna Maria 1751,12.05.

Johanna Guth 1782.09.18-án halt meg Zsámbékon.

Kaspar Schrautz 1782.11.13-án vette feleségül Elisabeth Weigandt ( 1731 - 1813 ) ő Gündelwangenből származott és Zsámbékon halt meg 1813.07.23-án.

Kaspar Schrautz 1800.01.27-én halt meg Zsámbékon.

1745 Conscriptio Animarum Zsámbék Johann Frei és Johanna Guth

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

1753.04.05 Hodulka Kata ügye

Az áristomban lévő Hodulka Kata előtt felolvasták, és elmagyarázták a vallomását. A vallomásban nem tagadja hogy ő lopta el egy lánnyal együtt a szoknyákat, majd azokat bútorában elrejtette. Minderről értesítik a zsámbéki uradalom tiszttartóját, mivel a vádlott korában Perbálon lakott és ott is nevelkedett. Az ügyben a döntést elhalasztják. 

1753.04.18 Felolvasták Kindermann Jakab, zsámbéki tiszttartó levelét az áristomban lévő Hodulka nevű személyről, Hodulka Perbálon ment férjhez, majd férjét elhagyta, aki azóta meghalt. Az utóbbi időben semmit nem hallottak felőle. Míg Perbálon lakott, erkölcsi és magaviselete ellen nem volt kifogás. 

1753.05.21 Az áristomban lévő Hodulka Kata ügyében úgy határoztak, hogy tekintetbe véve tiszttartójának leveléből kiderült korábbi példás előéletét és mivel a lopásával okozott kárt teljes egészében megtérítette, 30 korbácsütésre ítélik. 

1749.10.11 Knor Mátyás ügye

Esztergom város tanácsa levelet kapott Pest megyétől, hogy Zsámbék nevű helységben egy esztergomi pék az országúton úgy megvert egy zsámbéki asztalost, hogy az belehalt sérüléseibe. Kéri Pest megye, hogy Esztergom városa kárpótolja az özvegyet és az árvákat. Knor Mátyás péket ezért elfogták és áristomba került.

1749.10.24 Szilcz József helyettes bíró és a jegyző elmondták, hogy kivizsgálták Knor Mátyás pék ügyét. Mivel a zsámbéki asztalos már a verekedés előtt beteges volt, majd utána még 12 hétig élt, ezért Knor Mátyást Lehner János, Laisz János és Vagner Antal jótállása mellett kiengedik az áristomból. 

1751.03.15 Felolvassák Horányi Gábor, Pest vármegye alispánjának március 9-én kelt levelét, amelyben tájékoztatja a várost, hogy az esztergomi pékek körülbelül másfél évvel ezelőtt Lenner József zsámbéki esztergályosmestert megverték és az belehalt a sérüléseibe. Az ügy tárgyalását a következő ülésre halasztják. 

1751.05.14 Felolvasták Horányi Gábor alispán május 8-án Budán kiadott levelét néhai Lenner József, zsámbéki lakos ügyében. Knor Mátyás péket a tanács elé idézték, aki Lenner József özvegyének kárpótlására 12 forintot ajánlott. Mindezt megírják az alispánnak. 

Lehner József 1716 körül született, 1749.09.23-án halt meg Zsámbékon.

1708.09.17  A Zsámbékra hajtott tehenek ügye

Mathias Busasicz, Bartol Bukovicz és Ferentzi özvegye bepanaszolták a csordás Janót a budai tanácsnál, amiért a zsámbéki kurucok elhajtották a teheneiket, pedig megtiltották Janónak, hogy az állatokat kihajtsa a határból, ő mégis otthagyta a teheneket és elment a szőlőbe. Amikor észrevette az elhajtást, a tehenek után futott, de nem tudta Zsámbékról visszaszerezni. Janó az vallja, hogy 13 forint 25 dénárért lehet kiváltani a teheneket, a tanács meghagyta neki, hogy erről adjon majd be hiteles bizonyítékot és váltsa ki a teheneket.

Matheus Schumpp és Magdalena Bindert

Matheus Schumpp 1697.09.20-án született Wellendingenben, ez ma Bonndorf része, Bonndorf anyakönyvében vezették Wellendingen adatait, Adam Schumpp ( 1663 -  1738 ) és Magdalena Schmied ( 1664 - 1750 ) fiaként. Magdalena Bindert valószínűleg 1700.01.13-án született Wittlekofenben, ez ma Bonndorf része, akkoriban Bettmaringen anyakönyvében vezették Wittlekofen adatait, Christian Bindert ( 1667 - 1741 ) és Sabina Greiner ( 1663 - 1724 ) lányaként. Matheus Schumpp és Magdalena Bindert 1728.08.10-én kötött házasságot Wellendingenben. Itt születtek gyerekeik, 1745-ben már Zsámbékon élt a család. Matheus Schumpp 1748.02.12-én halt meg Zsámbékon, Magdalena Bindert halálának időpontja ismeretlen. 

Török erődítmények Magyarországon

A térképen Zsámbék és Kizilhiszár ( Vörösvár ) is látható.

http://www.torokvarak.hu/

Zsámbék 1728

Zsámbékon 1728-ban készült országos adóösszeírás szerint Körössy András volt a bíró és Joseph Fux a sváb bíró.

1725 Zsámbék

Az ekkor készült megyei adóösszeírásban Zsámbékon három bíró volt, a magyar bíró Karácsony János, albíró Bujdosó János, a sváb bíró ősapám Melchior Keller, albíró Albrecht, a frank bíró Jakob Merkl, albíró Johann Mochin.

1739 Zsámbék pestisjárvány

Rengeteg halálos áldozata volt az 1739-es pestisjárványnak Zsámbékon, 828-an haltak meg. A járvány idején elmenekült a plébános Schillinger Jakab Ferenc Győrbe, helyette két budai ferences szerzetes P. Capistranus és P. Wolfgangus látta el a hívőket, meghaltak a járványban.  

1716 / 1717 zsámbéki németek

Pest megye 1716 / 1717-es adóösszeírásában írták először össze a zsámbéki svábokat, kilencen voltak benne: Georg Klingermayer sváb bíró, Johann Fiederer, Christian Bächler, Johann Egger, Jakob Reiser, Johann Sauter, Melchior Keller, Georg Mühlauser, Johann Troll.

Zsámbék 1725

Egy új bevándorlási hullám érkezett 1723-ban, 1724-ben, 1725-ben, ezek többsége frank volt és  svábok, ekkor jött létre Zsámbékon a frankok lakta Új utca. 1723-ban 34 sváb család érkezett, 1724-ben 50 frank család. A zsámbéki tiszttartó 1725.januárjában Zsámbékon 64 magyar, 81 sváb , 107 frank családot írt össze, a többség három éven belül érkezett. 

1712 Zsámbék német betelepítésének kezdete

Zsámbék magyar lakossága lecsökkent 1712-re a háborús veszteségek miatt, 1710-ben pestisjárvány is volt országosan. 1712 után a magas adóterhek miatt el is költöztek Zsámbékról más településekre, a Tolna megyei Kölesd alapítói is zsámbéki református magyarok voltak.

Zichy Péter a népesség pótlására elhatározta új német telepesek toborzását, 1712-ben a Kissleg környéki falvakban folyt a toborzás. Ekkor érkezett meg: Johann Egger, Johann Fiederer, Simon Frech, Johann Keller, Melchior Keller, Johann Troll és mások. Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben könyvében megtalálható néhányuk származási helye: Christian Bächler és Maria Rick - Vorderhub / Kissleg, Franz Bechter és Anna Mária - Hintermoos / Schlier, Johann Egger és Katharina Albrecht - Immenried, Simon Frech és Maria Müller - Langenschemmem, Johann Keller és Melchior Keller - Humberg, Johann Troll és Anna Maria Müller - Matzenweiler / Kissleg. 

Szabó Ferenc uradalmi tiszttartó ezt írta 1718-ban Zichy Péternek: 1714-ben 12 sváb élt itt, 1717-ben 13-an jöttek, 1718-ban 26-an jöttek, összesen 51-en.

Ekkor jött létre Zsámbékon a Sváb utca, addig egy utca létezett Zsámbékon, ebből lett a Magyar utca.

1704 Zsámbék

Sellyei Gergely ezredes innen ment Székesfehérvár megerősítésére.

Zsámbék 1703

Miután átvette a zsámbéki uradalmat Zichy Péter 1701-ben, elkezdett építeni egy kastélyt, hogy ott lakjon, felfogadott egy kőműves mestert Budáról Konrad Vogl-t, egy ácsmestert Komáromból Nikolaus Rheintaler-t. Az első építési periódus 14 000 guldenjébe került. Zichy Péter 1703 nyarán írt levelet a zsámbéki provizornak, Csima Gergelynek, hogy a kőművesek és ácsok év végére fejezzék be a kastély építését. Azután egy zsámbéki malmot építsenek 1704 tavaszára. A kuruc felkelés miatt leállt az építkezés és 1709-ben elölről kellett kezdeni az építkezést újra.
1703-ban készült egy név szerinti megyei adóösszeírás, 65 magyar jobbágy élt Zsámbékon.
1703-ban elfoglalták a kurucok Zsámbékot, később több összecsapás volt itt a kurucok és császáriak közt.

Zsámbék 1701

1700-ban meghalt Zichy István, végrendelete szerint birtokait két fia Péter és László örökölte. Ők 1701 márciusában állapodtak meg a birtokok elosztásáról, a zsámbéki uradalmat Zichy Péter kapta meg, Zichy László 1703-ban meghalt a franciák elleni háborúban, örököse Zichy Péter lett.

Miután 1701-ben átvette Zichy Péter a zsámbéki uradalmat, jobbágyok lettek a zsámbéki katonák, évi 400 forint cenzust és terménykilencedet kellett fizetniük.

Pest megye 1701-es adóösszeírása szerint 68 colonus ( telkes jobbágy ) és 20 inquilinus ( zsellér ) élt Zsámbékon.