Zsámbék 1728

Zsámbékon 1728-ban készült országos adóösszeírás szerint Körössy András volt a bíró és Joseph Fux a sváb bíró.

1725 Zsámbék

Az ekkor készült megyei adóösszeírásban Zsámbékon három bíró volt, a magyar bíró Karácsony János, albíró Bujdosó János, a sváb bíró ősapám Melchior Keller, albíró Albrecht, a frank bíró Jakob Merkl, albíró Johann Mochin.

1739 Zsámbék pestisjárvány

Rengeteg halálos áldozata volt az 1739-es pestisjárványnak Zsámbékon, 828-an haltak meg. A járvány idején elmenekült a plébános Schillinger Jakab Ferenc Győrbe, helyette két budai ferences szerzetes P. Capistranus és P. Wolfgangus látta el a hívőket, meghaltak a járványban.  

1716 / 1717 zsámbéki németek

Pest megye 1716 / 1717-es adóösszeírásában írták először össze a zsámbéki svábokat, kilencen voltak benne: Georg Klingermayer sváb bíró, Johann Fiederer, Christian Bächler, Johann Egger, Jakob Reiser, Johann Sauter, Melchior Keller, Georg Mühlauser, Johann Troll.

Zsámbék 1725

Egy új bevándorlási hullám érkezett 1723-ban, 1724-ben, 1725-ben, ezek többsége frank volt és  svábok, ekkor jött létre Zsámbékon a frankok lakta Új utca. 1723-ban 34 sváb család érkezett, 1724-ben 50 frank család. A zsámbéki tiszttartó 1725.januárjában Zsámbékon 64 magyar, 81 sváb , 107 frank családot írt össze, a többség három éven belül érkezett. 

1716 Zsámbék

Lakits István plébános elkezdi vezetni az anyakönyveket Zsámbékon.

1712 Zsámbék német betelepítésének kezdete

Zsámbék magyar lakossága lecsökkent 1712-re a háborús veszteségek miatt, 1710-ben pestisjárvány is volt országosan. 1712 után a magas adóterhek miatt el is költöztek Zsámbékról más településekre, a Tolna megyei Kölesd alapítói is zsámbéki református magyarok voltak.

Zichy Péter a népesség pótlására elhatározta új német telepesek toborzását, 1712-ben a Kissleg környéki falvakban folyt a toborzás. Ekkor érkezett meg: Johann Egger, Johann Fiederer, Simon Frech, Johann Keller, Melchior Keller, Johann Troll és mások. Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben könyvében megtalálható néhányuk származási helye: Christian Bächler és Maria Rick - Vorderhub / Kissleg, Franz Bechter és Anna Mária - Hintermoos / Schlier, Johann Egger és Katharina Albrecht - Immenried, Simon Frech és Maria Müller - Langenschemmem, Johann Keller és Melchior Keller - Humberg, Johann Troll és Anna Maria Müller - Matzenweiler / Kissleg. 

Szabó Ferenc uradalmi tiszttartó ezt írta 1718-ban Zichy Péternek: 1714-ben 12 sváb élt itt, 1717-ben 13-an jöttek, 1718-ban 26-an jöttek, összesen 51-en.

Ekkor jött létre Zsámbékon a Sváb utca, addig egy utca létezett Zsámbékon, ebből lett a Magyar utca.

Pest megye virtuális kiállítása a Kuruc korról és a 18.századról

http://mnl.gov.hu/virtualis_kiallitas/kuruc_kor_es_18_szazad

1709 Zsámbék

1709 februárjában Zsámbékon Bana János provizor eladta a hűtlen zsámbéki Hidas István két szőlőjét a töki Körösi Jánosnak. Ekkor Tökön volt malom, Zsámbékon még nem.

1704 Zsámbék

Sellyei Gergely ezredes innen ment Székesfehérvár megerősítésére.

Zsámbék 1703

Miután átvette a zsámbéki uradalmat Zichy Péter 1701-ben, elkezdett építeni egy kastélyt, hogy ott lakjon, felfogadott egy kőműves mestert Budáról Konrad Vogl-t, egy ácsmestert Komáromból Nikolaus Rheintaler-t. Az első építési periódus 14 000 guldenjébe került. Zichy Péter 1703 nyarán írt levelet a zsámbéki provizornak, Csima Gergelynek, hogy a kőművesek és ácsok év végére fejezzék be a kastély építését. Azután egy zsámbéki malmot építsenek 1704 tavaszára. A kuruc felkelés miatt leállt az építkezés és 1709-ben elölről kellett kezdeni az építkezést újra.
1703-ban készült egy név szerinti megyei adóösszeírás, 65 magyar jobbágy élt Zsámbékon.
1703-ban elfoglalták a kurucok Zsámbékot, később több összecsapás volt itt a kurucok és császáriak közt.

Zsámbék 1701

1700-ban meghalt Zichy István, végrendelete szerint birtokait két fia Péter és László örökölte. Ők 1701 márciusában állapodtak meg a birtokok elosztásáról, a zsámbéki uradalmat Zichy Péter kapta meg, Zichy László 1703-ban meghalt a franciák elleni háborúban, örököse Zichy Péter lett.

Miután 1701-ben átvette Zichy Péter a zsámbéki uradalmat, jobbágyok lettek a zsámbéki katonák, évi 400 forint cenzust és terménykilencedet kellett fizetniük.

Pest megye 1701-es adóösszeírása szerint 68 colonus ( telkes jobbágy ) és 20 inquilinus ( zsellér ) élt Zsámbékon. 

1699 Zsámbék

1699. január. 26-án aláírták a karlócai békét, véget ért a török elleni háború, ezután elbocsátották a magyar csapatokat, a zsámbéki helyőrséget is. A Zichy család ezek után már abban volt érdekelt, hogy a katonákból nekik adózó jobbágyok legyenek.

Pest megye 1699-es adóösszeírása szerint 109 család élt Zsámbékon, ekkor még nem adóztak.

1696 Zsámbék

Az országos összeírást végző biztosoknak a helység nevében két katona ( Nagy Márton ductor és Vas Pál vexilifer ) tett esküt a lakosok számáról és az általuk művelt terület nagyságáról. Ekkor 130 család élt Zsámbékon.

Zsámbék 1694

Ekkor lett Zichy István fia Zichy Péter Zsámbék kapitánya.

1693 Zsámbék

Pest megye megkísérelte 1693-ban,  hogy megadóztassa Zsámbékot, ezért elhívta Zsámbék bíráját és esküdteit a megyegyűlésre, a katonák jelentették ezt Zichynek. Ezután Zichy István 1693.07.02-án tiltakozó levelet írt a megyének. Kifejtette, hogy itt vitéz katonák élnek és nem jobbágyok, ezért nincsenek bírák és esküdtek és nem adóznak. 

1689 Zsámbék

Horváth Bernát pálos szerzetes, aki később a pesti pálos kolostor apátja lett, 1689.02.17-én írt levelet a rend pozsonyi apátjának Nehalszky Rafaelnek. Öt hétig tartózkodott Zsámbékon, célja az volt hogy előkészítse a pálos szerzetesek visszatérését a zsámbéki kolostorba, a kolostor 1475 és 1541 közt volt a rend birtokában. Bottyán János zsámbéki alkapitány nem engedte meg a pálososok visszatérését, mert Zichy István a ferenceseket akarta odahívni a kolostorba.

Zsámbék 1691

A bécsi Udvari kamara a török kiűzése után egészen 1703-ig arra törekedett, hogy Buda környéke kincstári tulajdon legyen, nem akarta visszaadni az itteni világi és egyházi nagybirtokosok birtokait. Már az 1688.februári felmérésnek is ez volt a célja. 1691-ben fel akarta becsültetni a zsámbéki uradalmat az Udvari Kamara, de Zichy István gazdatisztje elkergette a kiküldött összeíró biztost.

Zsámbék 1688

A Budai Kamarai felügyelőség 1688.februárjában készített egy összeírást Buda környékéről, Zsámbék is fel lett mérve. A lakosai Zichy István katonái voltak, huszárok és hajdúk. Elkezdték művelni a zsámbéki szántóföldeket és szőlőket. Belőlük lettek később a zsámbéki jobbágyok.

Zsámbék 1687

1687-ben nagy győzelmet arattak a császári csapatok Nagyharsánynál a törökök ellen, ezalatt Zichy István csapatai védték Budát a székesfehérvári törökök ellen. 1688.05.19-én számolták fel végleg a török fenyegetést, ekkor foglalták vissza Székesfehérvárt a töröktől, Zichy István is ott volt, ő volt a sereg egyik parancsnoka, hajdúi és huszárai is részt vettek az ostromban.

Zsámbék 1686

Buda visszafoglalása idején a zsámbéki török várnak nem volt jelentős szerepe. A törökök összegyűjtöttek erőket Zsámbéknál, hogy utánpótlást küldjenek Buda török védőinek, de a császári csapatok megakadályozták próbálkozásaikat. Zichy István volt ekkor Zsámbék magyar tulajdonosa jogilag 1671 óta, amikor házasságkötésekor apjától megkapta örökségként az óbudai uradalmat. Ő ekkor Győrben volt várkapitány és altábornagy, az ostrom alatt és utána ő szervezte el a császári sereg utánpótlását, ezért nem volt ott Buda visszafoglalásánál. Miután elesett Buda, a zsámbéki török helyőrség elvonult Székesfehérvárra. Pécs visszafoglalása idején, miután élelmet szállított a császári csapatoknak, a visszafele vezető úton huszáraival elfoglalta Zsámbék várát, ekkor teljesen lakatlan volt Zsámbék. Zsámbék magyar helyőrsége 200 katona volt, Zichy István volt a várkapitány és Bottyán János az alkapitány. A helyőrség védte Budát a székesfehérvári törökök támadásai ellen. 

Honvédlista 1849 Törökbálint

1. Beiglbeck Mihály, Törökbálinton született, földműves, önkéntes volt, 1849.05.22 és 1849.09.08 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
2. Zametsnik Mihály, Sóskúton Fejér megyében született, földműves, önkéntes volt, 1848.09 és 1849.09.28 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

3. Klennhardt Mihály, Városlődön Veszprém megyében született, földműves, önkéntes volt, 1848.09 és 1849.08.24 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

4. Kühner István, Törökbálinton született, gazda, önkéntes volt, 1849.05.04 és 1849.06.01 közt volt honvéd hadnagy, nem kapott elbocsátó levelet.

5. Kühner Imre, Törökbálinton született, gazda, önkéntes volt, 1849.06 és 1849.06.05 közt volt honvéd strázsamester, nem kapott elbocsátó levelet.

6. Boosz György, Törökbálinton született, szolga volt, önkéntes volt, 1849.06 és 1849.08.17 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

7. Kubini József, Törökbálinton született, szolga volt, önkéntes volt, 1848.11 és 1849.08.26 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

8. Balik Péter, Törökbálinton született, szolga volt, önkéntes volt, 1848.11 és 1849.10.16 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet. 

Honvédlista 1849 Solymár

1. Groszmann János, Solymáron született, kovács volt, besorozták, 1848.09.29 és 1849.08.15 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
2. Geiszelhardt Simon, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1848.09.29 és 1849.08.15 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
3. Srontz Ferdinánd, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
4. Brenner Ferenc, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
5. Krettinger Mátyás, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
6. Kukolovits János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1848.09.29 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.
7. Grund György, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
8. Balázsik János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.05 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.
9. Felscher János, Solymáron született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.05 és 1849.09.05 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

Honvédlista 1849 Budajenő

1. Herb Lőrinc, Budajenőn született, paraszt szolga a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

2. Szudits Mihály, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

3. Paxián János, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

4. Schönek György, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

5, Czerlein Simon, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.02 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

Honvédlista 1849 Budakeszi

1. Fischer János, Budakeszin született, réznyomtató kézműves volt, önkéntes volt, 1849.06.01 és 1849.08.28 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

2. Fischer Ferenc, Budakeszin született, fazekas kézműves volt, önkéntes volt, 1849.05.29-én vonult be, nem tért vissza.

3. Eszterle Ferenc, Budakeszin született, kőműves, önkéntes volt, 1849.05.28 és 1849.08.24 közt volt egyszerű honvéd.

4. Harcz Mátyás, Budakeszin született, paraszt szolga a jogállása, önkéntes volt, 1849.05.28 és 1849.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet

Honvédlista 1849 Budakalász

1.Unger József, Kalászon született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1849.01.05-től 1849 aratásig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.
2. Szaupp János, Borosjenőn született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, besorozták, 1848 decemberétől 1849 augusztusáig volt egyszerű honvéd, nincs elbocsátó levele.

3. Baján György, Csobánkán született, paraszt, szolga jogállású, önkéntes volt, 1848.05 és 1849.09 közt volt muzsikus honvéd, volt elbocsátó levele.

Honvédlista 1849 Pilisborosjenő

1. Buhr János, Borosjenőn született, kőfaragó legény, önkéntes volt, 1849.05.26 és 1849.08.30 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2. Prokopetz Ferenc, Trahenitzben született Csehország, varga legény, önkéntes volt, másfél évig 1849.09.11-ig egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

3. Czeller Sebestyén Zsámbékon született, paraszt, szolga jogállás, önkéntes volt, 1849. augusztusban volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet. 

Honvédlista 1849 Üröm

1. Fink Ferenc Ürömön született, kézműves legény, önkéntes volt, 1848.11.16 és 1849.09.23 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2. Puppan Márton Ürömön született, paraszt szolga, önkéntes volt, 1849.05.26 és 1849.09 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

3. Götz János Ürömön született, nyereggyártó, önkéntes volt, 1849.06.15 és 1849.07.28-án volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

Honvédlista 1849 Pesthidegkút

1. Vice Ignác Nyitra megyében született szolga, önkéntes volt, 1848 szeptemberétől 1849.09.05-ig volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

2. Schiebl András Hidegkúton született szolga, önkéntes volt, 1848 szeptemberétől 1849.10.01-ig volt egyszerű honvéd, a Komáromi erődben kapott elbocsátó levelet.

Honvédlista 1849 Budaörs

Keszler János Budaörsön született, paraszt volt, szolga jogállásban, besorozták, 1849.06.02 és 1849.09.12 közt volt egyszerű honvéd, kapott elbocsátó levelet.

1735 Üröm

Az óbudai apácák levéltárában fennmaradt egy peres írat szintén erről az ügyről, a per tárgya hogy Philipp Paur sörfőző kidobta a sörfőző házból az előző árendátort Izsák Ábrahámot. Az egyik ok az volt, hogy a zsidó keresztény szolgáit ünnepnapokon dolgoztatta. Az ügyben több tanút kihallgattak akik elköltöztek Ürömről Csolnokra vagy a környező településeken laktak. 1, tanú Thomas Brenimer 35 éves Csolnok, elköltözött társaival Ürömről Csolnokra ( Csolnok is az apácák birtoka volt ), társai: Hans Jung, Konrad Kartapinter, Georg Grosz, Hornyák György, Sebastian Marstetter, Kecskeméti János. 2, tanú, Konrad Kartapinter 49 éves. 3, tanú Johann Jung 63 éves. 4.tanú, Johann Kecskeméti 18 éves. További tanúk: Johann Tier Csolnok 36 éves, Martin Bekk 39 éves, Johann Kellizer ( Pilis ) Csaba 40 éves, Jakob Gerhárd ( Pilis ) Szentiván 50 éves, Jakob Stettler 39 éves Solymár, Martin Peml 42 éves Üröm, Blasius Vulnahoffer 36 éves Üröm, Sebastian Sefferer 35 éves praxator legény, Petrus Sreries 45 éves Szentendre. 

1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Paus Fülöp ürömi sörfőzőt figyelmezteti, hogy a sörfőzde használata Izsák Ábrahám óbudai zsidót illeti, aki erre felelte, hogy a sörfőzdét az uraság adta bérbe így erre a kérdésre nem ő, hanem az uraság illetékes válaszolni.

1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Orahoczy Brigitta nyúlszigeti klarissza apátnőt Izsák Ábrahám óbudai zsidó panaszára perbe idézi, mert a zsidót az ürömi sörfőzdéből a bérleti idő letelte előtt minden ok nélkül eltávolította. Az apátnő kijelentette, hogy ezt tenni kénytelen volt, mert a zsidó keresztény embereket vasár és ünnepnapon dolgoztatott, mert ihatatlan sört készített és mert a törvények értelmében ilyen üzemet egy zsidó nem bérelhet.

1735.03.14 Üröm

Kostyán Mihály tiszttartó elismeri, hogy Izsák Ábrahám ürömi zsidó bérlőnek kétévi árenda megfizetése után az uraságtól 111 forint 37 dénár követelése van.

1733.10.20 előtt Üröm

Izsák Ábrahám óbudai zsidó a nyúlszigeti klarissza apácák ürömi sörfőzdéjét és malmát 3 évre bérbe veszi két részletben fizetendő 90 forint haszonbérért, negyedévi felmondási időt kötve ki kölcsönösen .Úgy az apácák, mint a jobbágyaik csak tőle vehetik a sört. Ha tűz ütne ki, a zsidó tartozik 100 tallér büntetést fizetni. 

1724 Vörösvár

Perl vörösvári zsidóbíró Pest megyéhez fordul Kramer vörösvári zsellér és élettársa ellen, akik a zsidó halottakat kirabolják és ruháiktól megfosztják. E gonosz cselekedetek jóvátételét kéri az eltemetett halottak exhumálása nélkül.

1713 Üröm

Wittmann János Pál ürömi sörfőzőmester elszámolása József Simon zsidóval, aki az ürömi sörfőzdét bérelte és őt ott alkalmazta.

1713 Üröm

József Simon budai zsidó kereskedő, Wittmann János Pál ürömi sörfőző mestertől 155 forint 38 krajcár tartozásának megfizetését követeli.

1714.06.15 Bürgl Joachim ügye 2

A perben kiderült, hogy Bayer György vörösvári szabómester 1707-ben Holdermannak dolgozott.

1713.12.31 Vörösvár Bürgl Joachim ügye 1

Bayer György ( Jerg Bayer ) vörösvári szabómester bizonyítja, hogy 1707-ben Bürgl Joachim zsidó Holdermann János Ulrik budai polgárnál 12 akó kóser bort készített és szállított el.

1737.08.21 Teibler vörösvári postamester ügye

Bürgl Joachim budai zsidó iratokkal bizonyítja, hogy ő nem tartozik Teibler vörösvári postamesternek, a bírói zárlat feloldását kéri, erre nézve ellenfele nyilatkozzék.

1726.06.19 Mandl Hirschl vörösvári zsidó ügye

Mandl Hirschl vörösvári zsidó Popp Jován budai polgártól kárpótlást kér azért a 3 hordó faolajért, amely Nikolsburgba ( Morvaország ) való szállítás közben megromlott.

1720.05.31 Hidegkút

A budai városi tanács megígérte, hogy november 1-ig Vanosi városi jegyzőnek és Götznek megadja azt a kért összeget, amit a Hidegkúton végrehajtott állatok kiváltása fejében a zsidóknak kifizettek. 

1708.09.13 Dávid zsámbéki zsidó ügye

A Magyar-zsidó oklevéltár szerint ekkor a budai városi bírói szék meghagyja Böckel János budai polgárnak és esztergályosnak, hogy a Dávid zsámbéki zsidótól elvett pisztolyt adja vissza, viszont a zsidó fizessen neki 16 garast és 1 krajcárt. Tehát ekkor már éltek zsidók Zsámbékon.

1849 Honvédlista Csobánka

Csobánkáról Spitzer Józsefet írták össze, ő Csobánkán született, paraszt volt, szolga jogállású, római katolikus, besorozták, 1849.06.04 és 1849.08.25 közt volt egyszerű honvéd, volt elbocsátó levele.

Honvédlista 1849 Vörösvár

Vörösváron Gauble Pétert írták össze, ő Csehországban született, mészáros volt a foglalkozása, római katolikus, önkéntes volt a honvédeknél, 1848.09.16-án vonult be, 1849.10.01-én szerelt le, egyszerű honvéd volt, kapott elbocsátó levelet.

Honvédlisták 1849

A Pest megyei Levéltárban található egy összeírás 1849-ből, összeírták azokat járásonként, települések szerint, akik harcoltak magyar oldalon a szabadságharcban. A rovatok a következők: település neve, honvéd neve, születési helye, milyen rendű, vallás, polgári állapota, önkéntes katona, sorozott katona, bevonulás és hazatérés időpontja, van e elbocsátó levele, rangja a hadseregben, régi erkölcsi magaviselete, megjegyzések

http://mnl.gov.hu/mnl/pml/honvedlistak

Szentendrei örmények

Az Erdélyi Örmény Gyökerek folyóirat 2010. novemberi számában jelent meg Száva Alex cikke a témában. 1690-ben történt a nagy szerb bevándorlás Csernovics Arzén szerb pátriárka ( Pec ) vezetésével, egy részük Budára, Szentendrére, Csobánkára települt. A törökök elöl menekültek a szerbek, 1690-ben a törökök visszafoglalták Szerbiát a Habsburg hadseregtől és közeledtek Belgrád felé, amit el is foglaltak a menekülés után. Szentendre ekkor Zichy István birtoka volt, 6000 szerb települt ide 1690-ben, itt volt a pátriárka székhelye is. Az itt letelepültek többsége Belgrádból menekült keresztény volt, nemcsak görögkeleti szerbek voltak köztük, hanem görögkeleti bolgárok, római katolikus dalmátok ( horvátok ) és örmények. Belgrádban a 17.században egy örmény kolónia volt, az örmények többsége közvetlenül Örményországból vándorolt Belgrádba. A Szentendrén és Budán összeírt örmények többségénél Armenia vagy Persia volt megadva szülőhelyként, pl: 1706-ban Martin Aramir Perszian esetében, Erevan, Persia lett leírva, Jereván perzsa uralom alatt állt akkor. A másik jellemző születési hely Moesia volt, ez a mai Bulgária területe. A belgrádi  örmények többsége római katolikus volt, saját papjuk volt Belgrádban, a domonkosrendi Jakob Cosaivich, egy részük maradt a régi örmény hitnél, monofizita keresztény volt, a többiek görögkeleti ortodoxok voltak. A katolikus örmények beolvadtak a dalmátok közé, az ortodoxok a szerbek közé, a monofiziták pedig áttértek idővel a görögkatolikus vagy római katolikus hitre. Ezekre két példa. Isak Muratovic ( eredetileg Szahag Muratian ), 1689-ben Belgrádban még örménynek írták össze, 1696-ban Szentendrén egy iratban Perszian-ként szerepel, 1697-ben már Rácz-nak  ( szerb ) vallotta magát, eredetileg monofizita örmény volt, aki beolvadt a szerbek közé. A második Szagarovic Jakab ( Hagop Zakarian ) , 1690-ben Belgrádból költözött Szentendrére, 1697-ben örményként írták össze. A leszármazottai a szerb közösség tagjai voltak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Csernojevics_Arzén

Pec pátriárkátus

Csenovics Arzén

A Karácsonyi család

Vörösvár, Szentiván, Solymár földesura volt a Karácsonyi család a 19.század végén, 20.század elején. 1851-ben vette feleségül Karácsonyi Guidó Marczibányi Máriát, aki az uradalom örököse volt. 

http://www.nyest.hu/hirek/karatsonyi-tortenet

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/nemetek/pilisszentivani_fuzetek/volt_egyszer_egy_kastely/pages/004_karatsonyi_csalad.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karátsonyi_Guido

http://hu.wikipedia.org/wiki/Karátsonyi_Jenő

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rózsaesküvő

Karácsonyi Guidó

Karácsonyi Jenő, Benczúr Gyula festménye