Johann Joseph Pulbach és Elisabeth

Elisabeth ( 1714 - 1785 ) első férje egy Bingenmann vezetéknevű ősöm volt, aki valamikor 1741 előtt meghalt, tőle született Anna Maria Bingenmann ( 1735 - 1792 ) ősanyám,  a második férje Johann Joseph Pulbach ( 1718 - 1770 ) volt, valószínűleg Hessen tartományban éltek és evangélikusok voltak, 1741-ben vándoroltak ki Nagykovácsiba. 

1741.06.27-én ők és még két család Nagykovácsiban áttért a katolikus hitre. Nagykovácsiban születtek a közös gyerekeik. 

Joseph Pulbach 1770.05.10-én halt meg Nagykovácsiban.

Elisabetha 1785.03.01-én halt meg Nagykovácsiban. 

Mathias Nothelfer és Maria Kohler

Mathias Nothelfer 1655.01.27-én született Längenmoosban ez Eberhardzell része, Jakob Nothelfer és Katharina Henckler fiaként. Mathias Nothelfer és Maria Kohler valamikor 1681 előtt kötött házasságot.
Maria Kohler 1714.11.24-én halt meg Längenmoosban.
Mathias Nothelfer 1720.02.09-én halt meg Längenmoosban.

Michael Guth és Maria Axel

Michael Guth 1676.09.08-án született Holzschlag ( ma Bonndorf ) településen Martin Guth ( 1643 - 1694 ) és Katharina Fürderer ( ? - 1692 ) fiaként.

Maria Axel 1685.01.24-én született Holzschlag településen Simon Axel és Barbara Lintner ( ? - 1717 ) lányaként. 

Michael Guth és Maria Axel 1707.02.27-én kötöttek házasságot Holzschlag településen. 

Maria Axel 1714.04.04-én halt meg Holzschlag településen.

Michael Guth 1714.06.26-án feleségül vette Fides Gantert, aki a Schluchsee plébánia területéről jött.

Michael Guth 1754.03.04-én halt meg Holzschlag településen. 

Nikolaus Mannhertz és Barbara Ring

Nikolaus Mannhertz 1681.12.20-án született Tafertsweiler településen Sylvester Mannhertz ( 1654 - ? ) és Apollonia Heinzler ( 1660 - ? ) fiaként.
Barbara Ring 1683-ban született Hechingen településen / Zollernalbkreis / Hohenzollern tartomány, Johann Wolfgang Ring és Maria lányaként, valamikor 1703 előtt jött Vörösvárra.
Amikor Sylvester Mannhertz 1692-ben kivándorolt Vörösvárra Nikolaus otthon maradt, de valamikor 1703 előtt ő is kivándorolt Vörösvárra.
Nikolaus Mannhertz és Barbara Ring 1703.07.07-én kötött házasságot Vörösváron.
Nikolaus Mannhertz 1710.10.03-án halt meg Vörösváron.
Barbara Ring 1714.06.12-én feleségül ment Franz Hucker ősapámhoz ( 1677 - 1737 ) Vörösváron. Barbara Ring 1737.05.12-én halt meg Vörösváron.
Franz Hucker 1737.12.05-én halt meg Vörösváron.

Georg Fux és Ursula Reutebuch

Georg Fux 1655.04.02-án született Unterschwandorfban, Georg Fux ( ? - 1669 ) és Maria Rossnagler fiaként. Ursula Reutebuch 1656.10.15-én született Holzachban Georg Reutebuch ( ? - 1675 ) és Anna Bayer ( ? - 1691 ) lányaként. 1676-ban köthettek házasságot.  Georg Fux 1720.06.06-án halt meg Unterschwandorfban. Ursula Reutebuch 1714.01.29-én halt meg Unterschwandorfban.

1714.06.15 Bürgl Joachim ügye 2

A perben kiderült, hogy Bayer György vörösvári szabómester 1707-ben Holdermannak dolgozott.

Lorenz Lunz és Barbara Csemerics

Az első ismert Lunz Törökbálinton Johann Lunz volt, ő 1714.01.28-án vette feleségül ott Margareta Graspergert. Lorenz Lunz 1716.11.22-én vette feleségül Törökbálinton Barbara Csemericst. Ismert anyjuk neve, Maria Lunz ( 1669-1729 ), aki Törökbálinton halt meg 1729.02.05-én.
Barbara Csemerics szülei Lorenz Csemerics ( 1673-1729 ) és Elisabetha ( 1673-1733 ) voltak. Lorenz Csemerics és felesége Elisabeth először az 1700.02.15-én jelent meg a forrásokban Törökbálinton, Johann fiúk születésekor kerültek be a születési anyakönyvbe.
Lorenz Csemerics 1729.02.05-én halt meg Törökbálinton, felesége Elisabetha 1733.03.21-én halt meg Törökbálinton.
Lorenz Lunz és Barbara Csemerics gyerekei: Maria 1717.09.19, Bartholomeus 1718.08.24, Mathias 1720.02.14, Theresia 1721.04.12, Michael 1722.09.14, Elisabeth 1724.01.17, Joseph 1725.02.13
Lorenz Lunz 1725.03.11-én halt meg Törökbálinton.
Barbara Csemerics 1725.10.14-én feleségül ment Candidus Müller ( 1684-1738 ) budaörsi juhászhoz, Budaörsön született gyerekeik: Joseph 1731.03.19, Martin 1733.02.16,  Michael 1734.09.30, Anna Maria 1737.06.17.
1734-ben Candidus Müller bérbe vette Budaörs juhtenyésztését. Candidus Müller 1738.11.08-án meghalt Budaörsön.
Barbara Csemerics 1739.10.18-án feleségül ment Lorenz Lonner juhászhoz, Lorenz Lonner 1727-ben még Kerepesen élt. 1754-ben még Budaörsön éltek. 1757-ben az egyházi lélekösszeírásban Csepelen éltek, Lorenz Lonner 1759.09.24-én halt meg Csepelen. Ezután Barbara Csemerics további sorsa ismeretlen, talán Budaörsre költözött vissza és ott halt meg.

XII.Károly Vörösváron 1714

XII.Károly svéd király 1706-ban

XII.Károly (1682-1718) svéd király (1697-1718) uralkodása idején zajlott az északi háború (1700-1721). Svédország ellenfelei Dánia, Lengyelország, Oroszország voltak. XII.Károly legyőzte őket, de az oroszok újraszervezték hadseregüket és 1709-ben Ukrajnában Poltavánál legyőzték a svédeket. XII.Károly török területre menekült serege maradványaival, 1714-ben innen tért haza. Pitestiben gyűlt össze 1500 svéd katona, 10.27-én indultak el, XII.Károly egy nap után hátrahagyta őket és két kisérőjével lovagolt tovább. Az útját Ballagi Mór az utazásról szóló könyvében rekonstruálta. A vöröstoronyi hágon 11.08-án lépett Erdélybe Szeben városába, itt postalovakat bérelt és két postalegény kiséretében lovagolt Szászsebesig, ahonnan postakocsin ment Bécsig. Magyarországon 8 napon alatt haladt át, a rekordgyorsaság oka a sajátos postarendszer volt, a postakocsiállomásokon pihent lovakat lehetett bérelni, így a pénzes emberek gyorsan haladhattak. A legfontosabb állomások Gyulafehérvár, Zilah, Debrecen, Pest voltak. Pestre 11.14-én ért, itt átkelt Budára a hajóhídon. Azután a Buda-Bécs útvonalon haladt, ennek első postakocsiállomása volt Vörösvár. Bécsbe 11.16-án ért, utána átlovagolt Németországon rekordgyorsasággal, Passau, Regensburg, Bamberg, Würzburg, Kassel voltak a legfontosabb városok közben. November 22-én ért el Svéd Pomerániába Stralsund városába.

A témáról szól a töriblog cikke
http://toriblog.blog.hu/2008/04/17/xii_karoly_nagy_vagtaja

Jakob Higler és Eva Wild

Jakob Higler (1714-1796) 1714.07.15-én született Neibsheimben, ez 1972 óta Bretten része, a Karlsruhe körzetben, Karlsruhe kerületben, Badenben. Jakob Higler apja Johann Georg Higler ( ?-1734), anyja Maria Magdalena Almann (?-1742) volt. Jakob Higler civis-polgár volt Neibsheimben.
Eva Wild (1713-1789) szintén Neibsheimben született 1713.09.20-án , apja Sebastian Wild (?-1757), anyja Katherina Eva Lengle (?-1739) volt.
Jakob Higler és Eva Wild 1735.02.01-én kötött házasságot Neibsheimben.
A gyerekeik közül Neibsheimben született: 1735.09.30 Jakob, 1736.11.26 Johann Anton, 1740.04.26 Balthasar ( Szentivánon halt meg 1783.01.06-án), 1743.11.20 Anna Maria, 1747.07.29 Margareta - meghalt Neibsheimben 1750.08.04, 1751.02.22 Kaspar.
A család 1755.09.10-én már Szentivánon élt, ekkor született Maria Margareta. Utoljára ősanyám Anna Maria született Szentivánon 1758.10.21-én.
Eva Wild 1789.09.08-án halt meg Szentivánon.
Jakob Higler 1796.01.03-án halt meg Szentivánon.

Joseph Wippelhauser

Ma Joseph Wippelhauserről (1670-1739) írok, ő volt az minden vörösvári Wippelhauser őse. Akkoriban Wiblishauser, Wibelhauser névalakot használták.
Magyarországra 1712-ben érkezett, Károlyi Sándor szatmári sváb telepítése során.
Károlyi Sándor többszáz sváb telepest toborzott szatmári birtokaira 1712- ben. Nagykárolyban 1712 nyarán összeírták a sváb telepeseket, köztük szerepelt ősöm Joseph Wiblishauser is, a telepesek egy része meghalt járványokban, mások megszöktek, hazatértek Svábországba vagy más birtokokra költöztek.
Ősapám is így kerülhetett Vörösvárra 1714-ben, később 1734 után átköltözött Pesthidegkútra a családjával, itt halt meg ő és felesége Mária 1739-ben a pestisjárványban. Fia Andreas Wippelhauser (1711-1799) visszaköltözött Vörösvárra 1747 után.