Georg Wiest és Barbara Wingert

Georg Wiest 1660-ban született nagyjából, egy Weilheim nevű településen ami 1972 óta Hechingen település része, Hohenzollern tartományban.

1691 márciusában vándorolt ki feleségével és gyerekeivel, a felesége neve valószínűleg Barbara volt, mivel 1693-tól Vörösváron születtek gyerekeik: 1693.08.01 Johann, 1695.05.08 Elisabeth, 1695.09.09 Christian, 1697.04.17 Magdalena. Ezután meghalt Barbara 1697-ben.

A második felesége Barbara Wingert volt Jakob Wingert ács és Katharina lánya a sváb Finningen településről, amit nem lehet azonosítani, 1677 körül született, 1697.08.11-én vette feleségül Vörösváron. Georg Wiest foglalkozása ács és bognár volt. 

A közös gyerekeik neve Vörösváron: 1698.08.17 Magdalena, 1699.09.21 Johann Michael, 1703.12.18 Kaspar, 1706.12.18 Barbara, 1709.01.13 Anton, 1710.05.05 Anton.

Barbara Wingert 1712.10.14-én halt meg Vörösváron.

Georg Wiest harmadik felesége Klara Heysinger ( 1685 - 1757 ) volt, 1713.08.31-én kötöttek házasságot Vörösváron. Közös gyerekeik Vörösváron: 1714.08.11 Joseph, 1716.04.01 Maria Barbara. 

Georg Wiest 1721.03.07-én halt meg Vörösváron. Az özvegye Klara Heysinger 1728.05.24-én lett Paul Pinder ( 1662 - 1736 ) fazekas felesége.

Obernau

1978 óta Aschaffenburg egyik kerülete. Az őskor óta lakott terület. 1191-ből van az első írásos említése. 1283-ban egy dokumentum szerint volt már szőlőtermesztés itt és volt egy kápolna is a településen. 1486-ban itt vezetett át egy kereskedelmi útvonal Nürnberg és Augsburg közt.
1551-ben egy adólista szerint 52 háztartás, nagyjából 260 lakos élt itt.
1594-ben a Pfinzing-Atlasz ábrázolt a települést Obernaw néven, ebből az évből fennmaradt egy kőcímer is, Obernau címere, Wolfgang von Dalberg Mainz érsekétől, ez megtalálható Obernau városházán.
1600 óta a település neve Obernau, előtte Obernheim volt.
1632-ben 171 halálos áldozata volt a pestisnek, 32 háztartás maradt meg, 160 ember.
1656 óta a helyi kápolna védőszentje Szent Péter, azután Szent Péter és Pál.
1712-ben épült egy erdei kápolna, a Maria Frieden.
1788-ban lett önálló plébániája és 1792-ben saját temploma, előtte Ruchelnheim plébániájának volt a filiája. 1942-ben leégett a régi templom, a maradványokat lebontották 1962-ben és egy új épült, a torony megmaradt a régi templomból.
Itt született Kilian Leikam ősapám és itt volt iskolai tanár 1676 és 1697 közt, itt született 1697-ben Gertud Leikam ősanyám.

A település címere

A település a 1594-es térképen

Kilian Leikam

Gertrud Leikam ősanyám apja volt, aki Konrad Zang ősapám felesége volt, Obernauban született.
1676 és 1697 közt tanár / Lehrer volt Aschaffenburg - Obernau településen.
1700 és 1724 közt tanár / Lehrer volt Aschaffenburg - Schweinheim településen.

Johann Kiene és Katharina Reiser

Johann Kiene 1642.06.08-án született Georg Kiene és Ursula Fischer fiaként.
Johann Kiene és Katharina Reiser 1671.10.11-én kötött házasságot Bingenben, mindketten Hitzkofenben éltek.
Johann Kiene bürger - polgár volt és bräuer-sörfőző volt a foglalkozása.
Katharina Reiser 1697.04.26-án halt meg.

Johann Kiene 1717.03.05-én halt meg Bingenben. 

Jakob Schlegl és Martha Bluem

Jacob Schlegl származási helyét sajnos nem tudom, mert nem tudtam elolvasni a házassági bejegyzésnél.
1689.02.22-én házasodtak össze Schweinhausenban.
1697-ben szerepeltek egy lélekösszeírásban.
Jakob Schlegl 1709.03.14-én halt meg Schweinhausenban.
Martha Bluem elvileg Schweinhausenben született, sajnos azonban nem találtam meg az anyakönyvben. Elég nehezen olvasható az anyakönyv, így elvileg elképzelhető, hogy ott született, csak nem tudtam elolvasni a nevét.

Simon Bindert és Magdalena Kern

Simon Bindert 1625 körül születhetett, Bettmaringen anyakönyve 1647-ben kezdődik.

Magdalena Kern 1627.10.03-án született Bonndorfban Jakob Kern és Regula Schwarzacher lányaként. 

Valószínűleg 1648.07.15-én kötöttek házasságot Bonndorfban, ekkor Simon Bindert Witlekofenben, Magdalena Kern Bonndorfban élt.
Első ismert közös gyerekük Johann Heinrich 1649.05.12-én született Bettmaringenben. Magdalena Kern 1683. márciusában halt meg Wittlekonfenben. Simon Bindert 1697.12.17-én halt meg Wittlekofenben.

Matheus Schumpp és Magdalena Bindert

Matheus Schumpp 1697.09.20-án született Wellendingenben, ez ma Bonndorf része, Bonndorf anyakönyvében vezették Wellendingen adatait, Adam Schumpp ( 1663 -  1738 ) és Magdalena Schmied ( 1664 - 1750 ) fiaként. Magdalena Bindert valószínűleg 1700.01.13-án született Wittlekofenben, ez ma Bonndorf része, akkoriban Bettmaringen anyakönyvében vezették Wittlekofen adatait, Christian Bindert ( 1667 - 1741 ) és Sabina Greiner ( 1663 - 1724 ) lányaként. Matheus Schumpp és Magdalena Bindert 1728.08.10-én kötött házasságot Wellendingenben. Itt születtek gyerekeik, 1745-ben már Zsámbékon élt a család. Matheus Schumpp 1748.02.12-én halt meg Zsámbékon, Magdalena Bindert halálának időpontja ismeretlen. 

Thomas Klinger kádár

Thomas Klinger az 1698-as összeírásban jelent meg először Vörösváron, ekkor pintér-kádár volt a foglalkozása. 1697.06.16-án Buda Vízivárosban elvette feleségül Magdalena Herb özvegyet, ő Pfalzból, a nő Ausztriából származott. Gyerekeik: Johann 1698.06.20, Mathias 1699.11.26, Martin 1702.10.26, Franz 1704.10.10, Katherina 1707.10.07, Ignaz Buda Vízivárosban született 1709.07.29. Thomas Klinger Ürömön halt meg 1713.10.07-én.

Johann Georg Zeydler és Katharina Jackwert

Hans Georg Zeydler (1697-1767), 1697.03.16-án született Reutenhau, csehül Rejhotice településen, ma Wiesenberg, csehül Loucna nad Desnou része, szülei Johann Zeydler és Elisabeth Weydlich (1663-1712).
Katharina Jackwert (1699-1750), 1699.11.06-án született Gross Ullersdorfban, Friedrich Jackwert és Dorothea Lasermann (1667-1707) lányaként.
1723.05.03-án kötött házasságot Johann Georg Zeydler, aki Hans Zeydler fia és Katharina Jackwert, aki Friedrich Jackwert lánya Gross Ullersdorfban.
Katharina Jackwert 1750.08.19-én halt meg Gross Ullersdorfban 50 évesen.
Hans Georg Zeydler 1767.09.05-én halt meg Gross Ullersdorfban 70 évesen.

Rácok Pilisborosjenőn

Pilisborosjenőn a török idején éltek rácok. Ez egy 1697-es jogi eljárásból derül ki, amiben a Muslay család igényét vizsgálták Borosjenőre. Ennek során kérdés volt kik laktak a török idején Borosjenőn ? Varga György 60 éves óbudai jobbágy elmondta, hogy 30 vagy 35 éve a török alatt rácok éltek Borosjenőn. Lukács Pál 75 éves szentendrei lakos elmondta, hogy régen rácok éltek Borosjenőn, akik a csavargó hajdúk miatt elköltöztek onnan.

1697 Zsámbék és az adó

A megye 1697.május 7-én tartott ülésén a zsámbéki lovas és gyalogos katonák kérésére a porcióból 100 forintot elengednek.

Vörösvár 1697

A vármegye 1697.szeptember.5-i közgyűlési jegyzőkönyvében szerepel egy grófnak írt levél amely Huszár István szolgabíró és a vörösvári jobbágyok vitájáról szól.
A jobbágyok semmibe vették a megyét és nem teljesítették a megye által rájuk bízott postási feladatot.