Dobrudzsai ukránok

Az őseik zaporozsjei kozákok voltak, akik 1775-ben az orosz cári elnyomás elől a Duna-deltába menekültek a Török birodalomba. Az orosz-török háború 1828-1829 után 1856-ig a Duna-delta orosz terület lett. Ezért a kozákok 1830 és 1840 közt tovább menekültek a Török birodalomba Dobrudzsába. Dobrudzsa északi részét Románia kapta meg 1878-ban, ma 30 000 ukrán él Észak-Dobrudzsában.

Lipovánok

A lipovánok ma 100 000-en élnek a Budzsák, Észak-Dobrudzsa, Bukovina és Moldva területén. 1654-ben vallási reformot hajtottak végre az orosz ortodox egyházban, akik ezt nem fogadták el azok voltak az óhitűek, ezeket kegyetlenül üldözte az orosz állam. Az üldözés elől a 18.században a Duna-delta területére, Észak-Dobrudzsába és a Budzsákba menekültek a Török birodalomba, néhány ezren pedig Bukovinába. 1817-ben 1200 lipován család élt Budzsák területén. A főbb településeik a következők. A Dunától északra a Budzsák területén: Wylkowe, Kilija, Ismajil, Nowaja Nekrasowka itt halászok élnek. A Dunától délre Észak-Dobrudzsában: Tulcea, Ó-Kilia, Mahmudia, Ieroplava, Stistovca, Ghindaresti, Sarichioi, Carcaliu itt is halásznak, a belső részen két faluban gazdák élnek: Slava Cercheza, Slava Rusa. Moldva területén főleg Bukovinában élnek és Pisc faluban ez ma Braila külvárosa.

lipován férfi hagyományos viseletben 1940