Johann Pendert és Anna Bader

Johann Pendert ( 1817-1892 ) Zsámbékon született 1817.05.30-án Jakob Pendert ( 1786-1843 ) és Barbara Kahn ( 1776-1839 ) fiaként. Anna Bader ( 1818-1894 ) Telkiben született 1818.02.19-én Georg Bader ( 1794-1843 ) és Barbara Knapp ( 1794-? ) lányaként. 1840.11.24-én kötöttek házasságot Telkiben. Pendert János földműves Zsámbék 330.szám alatti lakos 1892.01.29-én halt meg. Bader Anna Zsámbék 330.szám alatti lakos vízkorban halt meg 1894.12.03-án.

Dobrudzsai ukránok

Az őseik zaporozsjei kozákok voltak, akik 1775-ben az orosz cári elnyomás elől a Duna-deltába menekültek a Török birodalomba. Az orosz-török háború 1828-1829 után 1856-ig a Duna-delta orosz terület lett. Ezért a kozákok 1830 és 1840 közt tovább menekültek a Török birodalomba Dobrudzsába. Dobrudzsa északi részét Románia kapta meg 1878-ban, ma 30 000 ukrán él Észak-Dobrudzsában.

Dobrudzsai németek 1840-1940

Dobrudzsa területe 1878-ig török uralom alatt állt, 1878-ban az északi rész Románia, a déli rész Bulgária része lett. Bulgária 1913-ban elvesztette a déli részt Románia kapta meg, 1940-ben szerezték vissza a bulgárok. Három német bevándorlási hullám volt Dobrudzsa területére Oroszországból. Az első 1840 és 1856 közt, Besszarábiából és Herszonból jöttek német bevándorlók. A második 1873 és 1883 közt, oka az oroszországi németek kiváltságainak felszámolása volt 1871-ben. A harmadik 1890 és 1892 közt, fő oka hogy 1891-ben államosították a német iskolákat és orosz lett a tanítási nyelv. Az első hullám első települése Malkotsch volt, 1842-ben herszoni németek alapították, 1848-ban települt Atmagea, 1850-ben Kataloi és Ciucurova. Majd Tulcea városában telepedtek le német kézművesek és munkások. A második hullám települései: 1875 Kogealak, Tariverde, Fachria, 1876 Karamurat, 30 besszarábiai német család alapítja, 1878 Anadolchoi, 1880 Horoslar, 1880 Cololia herszoni németek alapítják, 1881 Cogealia. A harmadik hullám települései: 1890-1891 Kobadin, Sarighiol, 1892 Neue Weingarten, ez Konstanza külvárosa volt. Ezután is alapítottak új településeket Dobrudzsában az ottani németek. A dobrudzsai németek 80 %-a paraszt, 14 %-a kézműves volt. A többségük evangélikus volt, 4 templomuk volt: az első Atmagea 1861, Tariverde, Kobadin, az utolsó Konstanza 1896. 1900-ban 40 településen éltek, 1940-ben 67 településen. 1930-ban 13 000 német élt Dobrudzsában, az ottani lakosság 1,5 %-a. 1940.ben a 14 000 dobrudzsai németet áttelepítették Németországba. 

Martin Scheller és Anna Maria Herr

Martin Scheller (1840-1910) volt Scheller János (1864-1915) ükapám apja. 1840.10.06-án született Johann Scheller (1816-1874) és Katherina Müllner (1816-1885) fiaként.
Első feleségét szépanyámat Anna Maria Herrt (1847-1866) 1863.05.13-án vette el.
Anna Maria Herr 1847.03.02-án született Johann Herr (1821-1862) és Barbara Izsák (1823-1902) lányaként.
Anna Maria Herr 1866.11.30-án halt meg Vörösváron a 47.szám alatt tifuszban, ekkor a jogállása inquilinus volt.
Második feleségét a 21 éves Barbara Walzt 1867.02.28-án vette feleségül Martin Scheller, a jogállása inquilinus volt.
Martin Scheller 1910.11.17-én meghalt, a pilisvörösvári halotti anyakönyv bejegyzéséből kiderül hogy önálló kocsmáros volt.