Jakob Schmidinger és Anna Maria Bingenmann

Jakob Schmidinger 1726 körül született Belgrádban ( a város 1717 és 1739 közt osztrák terület volt ), 1753-ban a házasságkötés idején Budán, a Tabánban élt.

Anna Maria Bingenmann 1735 körül született, az apja nevét nem ismerem, az anya Elisabeth ( 1714 - 1785 ) második férje Johann Joseph Pulbach ( 1718 - 1770 ) volt, valószínűleg Hessenből származott a család és evangélikus volt. 1741-ben vándoroltak ki Nagykovácsiba.

1741.június.27-én  a család és még két evangélikus család Nagykovácsiban áttért a katolikus hitre.

Jakob Schmidinger és AM Bingenmann 1753.02.25-én házasodtak össze Nagykovácsiban, a férj cipész volt. Ezután vándorolt a család. 

1754.02.01-én Maria Elisabeth lányuk születése idején Budajenőn éltek, 1756.09.17-én Christina lányuk születése idején a Tabánban. 1762 és 1766 közt Piliscsabán, itt született 1762.03.13-án Anna Maria, 1764.10.18-án Joseph. 1766-tól halálukig Szentivánon élt a család. Az első itt született gyerek Kunigunde 1766.09.22-én született.

Jakob Schmidinger 1780.06.12-én halt meg Szentivánon.

Anna Maria Bingenmann 1792.03.31-én halt meg Szentivánon.

Georg Fleiss és Katharina Bettinger

Ő Clemens ősapám testvére volt. 1669.01.30-án született Obermarchtalban, Martin Fleiss és Katharina Stohr fiaként. 

1691.11.10-én vette feleségül Katharina Bettingert Obermarchtalban. 

1692.09.12-én ők és Konrád fiúk kivándoroltak Obermarchtalból Vörösvárra. 

Georg Fleiss 1735 előtt halt meg. 

Katharina Bettinger 1735.04.18-án halt meg Vörösváron. 

1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Paus Fülöp ürömi sörfőzőt figyelmezteti, hogy a sörfőzde használata Izsák Ábrahám óbudai zsidót illeti, aki erre felelte, hogy a sörfőzdét az uraság adta bérbe így erre a kérdésre nem ő, hanem az uraság illetékes válaszolni.

1735.06.18 Üröm

Horányi Gábor, Pest megyei szolgabíró, Orahoczy Brigitta nyúlszigeti klarissza apátnőt Izsák Ábrahám óbudai zsidó panaszára perbe idézi, mert a zsidót az ürömi sörfőzdéből a bérleti idő letelte előtt minden ok nélkül eltávolította. Az apátnő kijelentette, hogy ezt tenni kénytelen volt, mert a zsidó keresztény embereket vasár és ünnepnapon dolgoztatott, mert ihatatlan sört készített és mert a törvények értelmében ilyen üzemet egy zsidó nem bérelhet.

1735.03.14 Üröm

Kostyán Mihály tiszttartó elismeri, hogy Izsák Ábrahám ürömi zsidó bérlőnek kétévi árenda megfizetése után az uraságtól 111 forint 37 dénár követelése van.

Budaörs 1735

A taxális összeírásban két opilio / juhász szerepelt: Jakob Rácz, Candidus Millner

Vörösvár 1735

A taxális összeírásban szerepel : Michael Rauch lanio / hentes, Sebastian Fink praxator / sörfőző, Georg Telesovics educillator / kocsmáros a Zöldfa vendéglőben.

Sebastian Fürch sörfőző

Sebastian Fürch (?-1750 ) sörfőző 1730.11.28-án jelent meg Vörösváron amikor feleségül vette Anna Taub született Kraus özvegyet, közös gyerekeik 1731.03.05 Theresia, 1732.11.19 Andreas, 1734.03.20 Johann Georg, 1735.07.24 Jakob. 1744 és 1748 közt Solymáron élt, itt 1746 és 1748 közt praxator-sörfőző. Kraus Anna özvegy 1753-ban Buda Újlakon élt.

Jakob Higler és Eva Wild

Jakob Higler (1714-1796) 1714.07.15-én született Neibsheimben, ez 1972 óta Bretten része, a Karlsruhe körzetben, Karlsruhe kerületben, Badenben. Jakob Higler apja Johann Georg Higler ( ?-1734), anyja Maria Magdalena Almann (?-1742) volt. Jakob Higler civis-polgár volt Neibsheimben.
Eva Wild (1713-1789) szintén Neibsheimben született 1713.09.20-án , apja Sebastian Wild (?-1757), anyja Katherina Eva Lengle (?-1739) volt.
Jakob Higler és Eva Wild 1735.02.01-én kötött házasságot Neibsheimben.
A gyerekeik közül Neibsheimben született: 1735.09.30 Jakob, 1736.11.26 Johann Anton, 1740.04.26 Balthasar ( Szentivánon halt meg 1783.01.06-án), 1743.11.20 Anna Maria, 1747.07.29 Margareta - meghalt Neibsheimben 1750.08.04, 1751.02.22 Kaspar.
A család 1755.09.10-én már Szentivánon élt, ekkor született Maria Margareta. Utoljára ősanyám Anna Maria született Szentivánon 1758.10.21-én.
Eva Wild 1789.09.08-án halt meg Szentivánon.
Jakob Higler 1796.01.03-án halt meg Szentivánon.

Törökbálint és Doborján

Az 1730-as években 3 bevándorló jött Doborjánból az anyakönyv szerint, 2 német és 1 horvát. Doborján, németül Raiding Sopron vármegyében feküdt 1920-ig, azután az osztrák Burgenland része lett. A házassági anyakönyv szerint 1731-ben Joseph Flaschker és Jakob Horvát származott innen. 1735-ben pedig Martin Pauer. Többen is jöhettek onnan, csak náluk ez nem került az anyakönyvbe.

Vörösvár 1735.augusztus.18

A megye közgyűlésén az egyik téma a vörösvári postakocsis kirablása volt.
A kocsi Dorog felé haladt, amikor négy álruhás rabló megtámadta, elrabolták a ruháját, postakürtjét és egy forintját.
A lovakat és a szétszórt leveleket az erdőben megtalálták, de a rablókat nem fogták el.