Jakob Schmidinger és Anna Maria Bingenmann

Jakob Schmidinger 1726 körül született Belgrádban ( a város 1717 és 1739 közt osztrák terület volt ), 1753-ban a házasságkötés idején Budán, a Tabánban élt.

Anna Maria Bingenmann 1735 körül született, az apja nevét nem ismerem, az anya Elisabeth ( 1714 - 1785 ) második férje Johann Joseph Pulbach ( 1718 - 1770 ) volt, valószínűleg Hessenből származott a család és evangélikus volt. 1741-ben vándoroltak ki Nagykovácsiba.

1741.június.27-én  a család és még két evangélikus család Nagykovácsiban áttért a katolikus hitre.

Jakob Schmidinger és AM Bingenmann 1753.02.25-én házasodtak össze Nagykovácsiban, a férj cipész volt. Ezután vándorolt a család. 

1754.02.01-én Maria Elisabeth lányuk születése idején Budajenőn éltek, 1756.09.17-én Christina lányuk születése idején a Tabánban. 1762 és 1766 közt Piliscsabán, itt született 1762.03.13-án Anna Maria, 1764.10.18-án Joseph. 1766-tól halálukig Szentivánon élt a család. Az első itt született gyerek Kunigunde 1766.09.22-én született.

Jakob Schmidinger 1780.06.12-én halt meg Szentivánon.

Anna Maria Bingenmann 1792.03.31-én halt meg Szentivánon.

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

Honvédlista 1849 Budajenő

1. Herb Lőrinc, Budajenőn született, paraszt szolga a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

2. Szudits Mihály, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

3. Paxián János, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

4. Schönek György, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.08.07 és 1849.09.07 közt volt mozgó nemzetőr, közkatona, nem kapott elbocsátó levelet.

5, Czerlein Simon, Budajenőn született, paraszt szolga volt a jogállása, besorozták, 1849.06.02 és 1849.09.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

Joachim Burger kocsmáros

Joachim Burger 1771-ben Szentivánon volt kocsmáros. A felesége Anna Maria Kaltwasser ( 1744-? ) volt, aki 1747-ben Budajenőn élt. 1771.03.01-én született fiúk Joseph Szentivánon, a keresztapja Johann Kroll promontori / budafoki paraszt volt . 1773-1774-ben Vörösváron a Zöldfa kocsmában volt kocsmáros, itt született lánya Eleonora 1774.06.12.

Budajenő 1765-1771

A taxális adóösszeírásban Anton Martin kirurgus szerepel.

Budajenő 1752

A megyei adóösszeírásban szerepel ősapám Joseph Helmle sutor / cipész.

A vecsési németek

Vecsés földesura Grassalkovich Antal ( 1734-1794 ) herceg volt, ő 1786-ban telepítette be Vecsést. Ekkor 30 német, 10 magyar és 10 szlovák család érkezett, később is jöttek újabb német telepesek Vecsésre. A származási helyeik szerint Pest megye pesti oldaláról: Szigetújfalu, Taksony, Dunaharaszti, Soroksár, Újhartyán és a Pilisből: Nagykovácsi, Biatorbágy, Békásmegyer, Jenő ( Buda vagy Boros ) érkeztek.

Grassalkovich Antal herceg

1731 Az óbudai úriszék néhány döntése

Az 1731.január 15-én Óbudán tartott úriszéki ülésről Horányi Gábor Pest megye szolgabírája készített jelentést. Az ülés elnöke Pászthory Imre, jelen van Sibolthy Sándor és Jeszenszky Mihály esküdt, valamint a vármegye szolgabírái és esküdtjei. Foglalkoztak Reitpaur Gáspár Budakeszi volt tanítója ügyével, ő elmaradt fizetését követeli és elkobzott marhája, szőleje és szántója visszaadását. Barátságos megegyezés jött létre, Budakeszi lakóitól kap 50 rénes forintot és 8 pozsonyi mérő búzát, ezt Gyertyaszentelő ünnepén (február.2) kell kifizetni. A zsámbéki mészáros ügyében nem volt tárgyalás, mert az adósság fejében rácok elfogadták igéretét, hogy egy adósságával egyenlő értékű tárgyat ad nekik. Január 16-án a ráckevei rácok kalugyere birói buzdításra megegyezett a budaörsi uradalom ispánjával Bernhardussal egy verekedés ügyében, az ispán visszaadta a kalugyer botját, az ispán a szokásos engesztelés mellett 6 forintot fizetett a kalugyer sebei gyógykezelésére, mely sebeket az ispán ütött. A jenői sörfőző ügyében a zsámbéki zsidó mészáros ellen, amelyben a mészárostól 75 forintos tartozásának kifizetését követeli, a következő ülésen döntenek. A kalugyer görögkeleti szerzetes.

Sebastian Ulzimer és Margaretha Lutz

Sebastian Ulzimer / Ulsamer ( 1721-? ) 1721..01.20-án született a Rastatt melletti Forchheim településen, ez ma Rheinstetten része, Andreas Ulzemer ( 1688 - 1736 ) és Anna Maria Kutter ( 1688 -1750 ) fiaként..
1741.01.09-én vette feleségül Anna Maria Wintert (? -1752 ), aki 1752.06.17-én halt meg Etyeken. Közös gyerekeik, Anna Maria 1745.03.29, Johann Michael 1746.09.22, Margaretha 1748.10.11, Eva 1750.01.16. A gyerekei születésénél feljegyezték, hogy civis, polgár volt.
Sebastian Ulzimer / Ulsamer  Forchheim településről 1752.03.24-én jött el feleségével és gyerekével Etyekre. Felesége halála után vette feleségül Torbágyon Margaretha Lutzt ( 1733- 1792 ) 1752.07.16-án. Margaretha Lutz valószínűleg Michael Lutz ( 1710 - 1775 ) lánya volt, aki 1775.05.18-án halt meg Torbágyon.
A család először 1753.04.08-án jelent meg Etyeken az anyakönyvben Johann Georg fiúk születésekor. 1755.02.17-én született itt Paul fiúk, 1756.10.11-én Margaretha, aki meghalt itt 1756.10.18-án, 1758.03.31-én született Mechtild lányuk.
Az 1757-es etyeki lélekösszeírásban Sebastian Ulzimer 30 éves, Margaretha 24 éves, lányuk Margaretha 7 éves, fiúk Georg 3 éves.
A család 1760.09.09-én már Budaörsön élt, ekkor született Anna Maria lányuk, aki 1761.08.05-én ott halt meg, 1761.11.21-én született itt Maria lányuk, ekkor Sebastian Ulzimer bubulcus vagyis marhapásztor.
1764.08.13-án Budakeszin élnek, ekkor született Johann Michael Ulzimer, szintén itt született Leopold 1766.11.14-én.
1771.03.23-án  Budajenőn élt a család, ekkor született Mathias fiúk, aki itt meghalt 1771.04.01-én, Sebastian Ulzimer foglalkozása pastor - pásztor volt.
Utoljára Perbálon jelentek meg 1772.02.18-án Leopold ekkor halt meg.
Margaretha Lutz 1792.03.10-én halt meg Vörösváron.

Budajenő német telepesei

Budajenő a 1713-as megyei adóösszeirásban először lakott hely. Az 1715-ös Regnicoláris adóösszeirás 22 német telepest sorol fel név szerint. Elég valószinű hogy a 1702-es Telki telepesek átköltöztek Budajenőre, erre utal hogy a 1734-es perben felsorolt 1702-ben Telkiben lakó németek 1715-ben már Budajenőn laknak.

Telki első német lakói 1702

A Pest megyei levéltár Processus Terminati anyagában 9 1734 8 jelzettel található meg a Páty és Telki közti 1734-es határper.
Ebben Christian Pamser 52 éves budajenői lakos , Johann Kraiss 54 éves Budajenő, Michael Spomaier 48 év Budajenő, Mathias Ress 44 év Budajenő vallomásában elmondja hogy kuruc háború előtt Telkiben laktak.
Thomas Serececz 43 év Budakeszi elmondja hogy a kuruc háború előtt 1 évvel laktak Telkiben svábok.
Michael Torcz 68 év Budakeszi elmondja hogy a kuruc háború előtt 2 nyarat és 1 telet lakott Telkiben és mások is laktak ott 12 házban.