Dobrudzsa területe 1878-ig török uralom alatt állt, 1878-ban az északi rész Románia, a déli rész Bulgária része lett. Bulgária 1913-ban elvesztette a déli részt Románia kapta meg, 1940-ben szerezték vissza a bulgárok. Három német bevándorlási hullám volt Dobrudzsa területére Oroszországból. Az első 1840 és 1856 közt, Besszarábiából és Herszonból jöttek német bevándorlók. A második 1873 és 1883 közt, oka az oroszországi németek kiváltságainak felszámolása volt 1871-ben. A harmadik 1890 és 1892 közt, fő oka hogy 1891-ben államosították a német iskolákat és orosz lett a tanítási nyelv. Az első hullám első települése Malkotsch volt, 1842-ben herszoni németek alapították, 1848-ban települt Atmagea, 1850-ben Kataloi és Ciucurova. Majd Tulcea városában telepedtek le német kézművesek és munkások. A második hullám települései: 1875 Kogealak, Tariverde, Fachria, 1876 Karamurat, 30 besszarábiai német család alapítja, 1878 Anadolchoi, 1880 Horoslar, 1880 Cololia herszoni németek alapítják, 1881 Cogealia. A harmadik hullám települései: 1890-1891 Kobadin, Sarighiol, 1892 Neue Weingarten, ez Konstanza külvárosa volt. Ezután is alapítottak új településeket Dobrudzsában az ottani németek. A dobrudzsai németek 80 %-a paraszt, 14 %-a kézműves volt. A többségük evangélikus volt, 4 templomuk volt: az első Atmagea 1861, Tariverde, Kobadin, az utolsó Konstanza 1896. 1900-ban 40 településen éltek, 1940-ben 67 településen. 1930-ban 13 000 német élt Dobrudzsában, az ottani lakosság 1,5 %-a. 1940.ben a 14 000 dobrudzsai németet áttelepítették Németországba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése