Dobrudzsai németek 1840-1940

Dobrudzsa területe 1878-ig török uralom alatt állt, 1878-ban az északi rész Románia, a déli rész Bulgária része lett. Bulgária 1913-ban elvesztette a déli részt Románia kapta meg, 1940-ben szerezték vissza a bulgárok. Három német bevándorlási hullám volt Dobrudzsa területére Oroszországból. Az első 1840 és 1856 közt, Besszarábiából és Herszonból jöttek német bevándorlók. A második 1873 és 1883 közt, oka az oroszországi németek kiváltságainak felszámolása volt 1871-ben. A harmadik 1890 és 1892 közt, fő oka hogy 1891-ben államosították a német iskolákat és orosz lett a tanítási nyelv. Az első hullám első települése Malkotsch volt, 1842-ben herszoni németek alapították, 1848-ban települt Atmagea, 1850-ben Kataloi és Ciucurova. Majd Tulcea városában telepedtek le német kézművesek és munkások. A második hullám települései: 1875 Kogealak, Tariverde, Fachria, 1876 Karamurat, 30 besszarábiai német család alapítja, 1878 Anadolchoi, 1880 Horoslar, 1880 Cololia herszoni németek alapítják, 1881 Cogealia. A harmadik hullám települései: 1890-1891 Kobadin, Sarighiol, 1892 Neue Weingarten, ez Konstanza külvárosa volt. Ezután is alapítottak új településeket Dobrudzsában az ottani németek. A dobrudzsai németek 80 %-a paraszt, 14 %-a kézműves volt. A többségük evangélikus volt, 4 templomuk volt: az első Atmagea 1861, Tariverde, Kobadin, az utolsó Konstanza 1896. 1900-ban 40 településen éltek, 1940-ben 67 településen. 1930-ban 13 000 német élt Dobrudzsában, az ottani lakosság 1,5 %-a. 1940.ben a 14 000 dobrudzsai németet áttelepítették Németországba. 

Bulgáriai németek 1893-1943

A mai Bulgária területére már a középkorban is vándoroltak be németek. A 13-14.században szász bányászok alapítottak ott bányásztelepüléseket, Csiprovci volt a legjelentősebb település. A török hódítás ( 1371-1396 ) idején a többség elmenekült, a maradékuk beolvadt a katolikus bolgárok közé. Az 1860-as és 1870-es években osztrák kereskedők éltek a nagyobb városokban, 200-300 személy, az 1883-as népszámlálás idején 476 németet írtak össze. Bulgária 1878-ban szabadult fel a török uralom alól és lett független állam, a bolgár cárok a német Szász-Coburg dinasztiából kerültek ki. Az első német bevándorlók 1893-ban érkeztek Bulgáriába, 7 bánáti sváb család. Ők az 1887-ben bánáti katolikus bolgárok által újratelepített Bardarski Geran faluban települtek le, később újabb német családok érkeztek ide, összesen 95 család jött a faluba. Ezután Gostilya faluba érkeztek németek, ezt is bánáti bolgárok telepítették újra először. Majd Voyvodo faluba érkeztek németek, ezt evangélikus csehek és szlovákok, bánáti bulgárok telepítették újra. 1899-ben Carev Brod faluba 70 német család települt, bánáti svábok, dobrudzsai és besszarábiai németek, a Nagykunságból Fegyvernek faluból is jött néhány család. Bulgária területe volt 1913-ig Dél-Dobrudzsa, itt volt Ali Anife / Kalfa / Dobrevo falu, ezt Herszonból és a Krímből jött németek alapították 1903-ban. 1943-ban deportálták a Bulgáriában élő németeket, 2150 személyt.

Gostilya katolikus templom 1904

Bardarski Geran neogót katolikus templom 1930