Johann Peller és Katharina Mannhertz

Johann Peller colonus 1795.09.08-án született Vörösváron Mathias Peller ( 1765 - 1824 ) és Theresia Preier ( 1766 - ? ) fiaként.
Katharina Mannhertz 1796.11.28-án született Vörösváron Martin Mannhertz ( 1771 - 1809 ) és Ursula Steckl ( 1772 - 1815 ) lányaként.
Johann Peller és Katharina Mannhertz 1815.11.23-án kötött házasságot Vörösváron.
Johann Peller 1846.08.20-án halt meg Vörösváron.
Katharina Mannhertz 1856.12.13-án halt meg Vörösváron a 337.szám alatt tüdőbajban. 

Johann Botzheim és Julianna Breier

Johann Botzheim ( 1829-1904 ) Vörösváron született, 1829.08.28-án,  Mathias Botzheim ( 1786-1829 ) és Anna Maria Feldhoffer ( 1792-1847 ) fiaként. Julianna Breier ( 1837-1863 )  Vörösváron született 1837.01.01-én Johann Breier ( 1800-1843 ) és Teresia Nick ( 1800-1880 ) lányaként. Johann Botzheim és Julianna Breier 1856.01.30-án házasodtak össze Vörösváron, Johann Botzheim a 256.szám, Julianna Breier a 264-es szám alatt lakott. Julianna Breier 1863.09.11-én tifuszban halt meg Vörösváron. Johann Botzheim özvegy inquilinus 1864.04.26-án vette feleségül Elisabetha Guth ( 1845-1890 ) hajadont. Elisabetha Guth 1890.01.24-én halt meg tüdőbajban. Johann Botzheim napszámos 1904.10.30-án.d.e.11.órakor halt meg gyomorrákban Vörösváron a 29.szám alatt.

Dobrudzsai németek 1840-1940

Dobrudzsa területe 1878-ig török uralom alatt állt, 1878-ban az északi rész Románia, a déli rész Bulgária része lett. Bulgária 1913-ban elvesztette a déli részt Románia kapta meg, 1940-ben szerezték vissza a bulgárok. Három német bevándorlási hullám volt Dobrudzsa területére Oroszországból. Az első 1840 és 1856 közt, Besszarábiából és Herszonból jöttek német bevándorlók. A második 1873 és 1883 közt, oka az oroszországi németek kiváltságainak felszámolása volt 1871-ben. A harmadik 1890 és 1892 közt, fő oka hogy 1891-ben államosították a német iskolákat és orosz lett a tanítási nyelv. Az első hullám első települése Malkotsch volt, 1842-ben herszoni németek alapították, 1848-ban települt Atmagea, 1850-ben Kataloi és Ciucurova. Majd Tulcea városában telepedtek le német kézművesek és munkások. A második hullám települései: 1875 Kogealak, Tariverde, Fachria, 1876 Karamurat, 30 besszarábiai német család alapítja, 1878 Anadolchoi, 1880 Horoslar, 1880 Cololia herszoni németek alapítják, 1881 Cogealia. A harmadik hullám települései: 1890-1891 Kobadin, Sarighiol, 1892 Neue Weingarten, ez Konstanza külvárosa volt. Ezután is alapítottak új településeket Dobrudzsában az ottani németek. A dobrudzsai németek 80 %-a paraszt, 14 %-a kézműves volt. A többségük evangélikus volt, 4 templomuk volt: az első Atmagea 1861, Tariverde, Kobadin, az utolsó Konstanza 1896. 1900-ban 40 településen éltek, 1940-ben 67 településen. 1930-ban 13 000 német élt Dobrudzsában, az ottani lakosság 1,5 %-a. 1940.ben a 14 000 dobrudzsai németet áttelepítették Németországba. 

Jakob Peller és Anna Maria Spiegelberger

Jakob Peller (1786-1856) 1786.06.20-án született Jakob Peller (1761-1827) és Anna Maria Elsand (1755-1806) fiaként Vörösváron.
Anna Maria Spiegelberger (1786-1850) 1786.12.27-én született Jakob Spiegelberger (1759-1826) és Anna Maria Fiehl (1755-1806) lányaként Vörösváron.
1807.02.09-én kötöttek házasságot Vörösváron.
Anna Maria Spiegelberger gazda 1850.01.12-én halt meg tüdőbénulásban Vörösváron.
Jakob Peller özvegy colonus 1856.07.01-én gutaütésben halt meg Vörösváron a 242.szám alatt.

Joseph Krivinka és Anna Maria Ziegler

Joseph Krivinka (1788-1856) 1788.04.15-én született Vörösváron Mathias Krivinka (1756-1827) és Theresia Moser (1757-1799) fiaként.
Anna Maria Ziegler (1789-1847) 1789.11.29-én született Vörösváron Martin Ziegler (1749-1797) és Barbara Wippelhauser (1753-1819) lányaként.
1810.01.30-án kötöttek házasságot Vörösváron.
Joseph Krivinka az 1828-as regnicoláris országos adóösszeirásban mint inquilinus és uradalmi hajdú szerepel.
Anna Maria Ziegler zsellér 1847.12.27-én halt meg vízkorban Vörösváron.
Joseph Krivinka zsellér 1850.01.15-én elvette második feleségét Anna Maria Mauterer 50 éves özvegyet Vörösváron.
Joseph Krivinka domiliatus 1856.12.12-én halt meg vízkorban Vörösváron a 26.szám alatt.

Johann Tagscherer és Anna Tagscherer

Tagscherer Márton (1854-1916) ükapám szülei Johann Tagscherer (1812-1855) és Anna Tagscherer (1831-1903) voltak.
1812.03.26-án született Johann Tagscherer szépapám, Mathias Tagscherer (1785-1855) és Eva Schäffer (1789-1847) fiaként Vörösváron.
Anna Tagscherer 1831.05.20-án született Joseph Tagscherer (1794-1839) és Elisabetha Pressl (1797-1855) lányaként Vörösváron.
Johann Tagscherer 1845.04.23-án vette feleségül első feleségét Anna Schuckot ( 1827 - 1851 ) Vörösváron.
Anna Schuck 1851.04.25-én halt meg ideglázban.
1852.02.24-én kötöttek házasságot Vörösváron, itt Johann Tagscherer özvegy és colonus, a házassághoz egyházi  / pápai engedélyt kaptak, mert 2 fokon rokonok voltak - unokatestvérek.
1855.08.08 meghal Johann Tagscherer colonus a 82.szám alatt kolerában Vörösváron.
1856-ban Johann Scheller 28 éves özvegy, 184.szám alatti vörösvári lakos elvette feleségül özvegy szépanyám Anna Tagscherert Vörösvár 82.szám alatti lakost.
1903.04.16-án d.u.6-kor meghalt özvegy Scheller Jánosné Tagscherer Anna, Vörösváron a Közvágóhíd utcában, 265.szám alatt, vízkórban.