Jakob Schmidinger és Anna Maria Bingenmann

Jakob Schmidinger 1726 körül született Belgrádban ( a város 1717 és 1739 közt osztrák terület volt ), 1753-ban a házasságkötés idején Budán, a Tabánban élt.

Anna Maria Bingenmann 1735 körül született, az apja nevét nem ismerem, az anya Elisabeth ( 1714 - 1785 ) második férje Johann Joseph Pulbach ( 1718 - 1770 ) volt, valószínűleg Hessenből származott a család és evangélikus volt. 1741-ben vándoroltak ki Nagykovácsiba.

1741.június.27-én  a család és még két evangélikus család Nagykovácsiban áttért a katolikus hitre.

Jakob Schmidinger és AM Bingenmann 1753.02.25-én házasodtak össze Nagykovácsiban, a férj cipész volt. Ezután vándorolt a család. 

1754.02.01-én Maria Elisabeth lányuk születése idején Budajenőn éltek, 1756.09.17-én Christina lányuk születése idején a Tabánban. 1762 és 1766 közt Piliscsabán, itt született 1762.03.13-án Anna Maria, 1764.10.18-án Joseph. 1766-tól halálukig Szentivánon élt a család. Az első itt született gyerek Kunigunde 1766.09.22-én született.

Jakob Schmidinger 1780.06.12-én halt meg Szentivánon.

Anna Maria Bingenmann 1792.03.31-én halt meg Szentivánon.

Johann Jakob Nothelfer és Anna Maria Schlegl

Johann Jakob Nothelfer 1727.06.30-án született Möselsbergben, ez Fischbach része, amely Ummendorf része, Johann Georg Nothelfer ( 1680 -1740 ) és Maria Victoria Ziesler ( 1700 - 1776 ) fiaként. 

Anna Maria Schlegl 1738.11.20-án született Schweinhausenben, ez Hochdorf része, Simon Schlegl ( 1700 - ? ) és Anna Maria Denz ( 1710 - 1763 ) lányaként. 

1763.04.24-én kötöttek házasságot Schweinhausenban. 

Schweinhausenben született gyerekeik: Anna Maria 1763.12.06, Ottilia 1764.12.16, Alois 1767.03.20. Lorenz 1770.04.26.

1771.05.10-én Jakob Nothelfer, AM Schlegl és három gyerekük: Ottília, Lorenz, Alois kivándorolt Schweinhausenből Magyarországra, Piliscsabára. 

Piliscsabán először Jakob Nothelfer halt meg 1771.08.20-án, utána Lorenz 1771.09.01-én., 

Az özvegy Anna Maria Schlegl 1772.06..16-án férjhez ment Pilisszentivánra Lorenz Schuckhoz ( 1722-1792 ).  

Közös gyerekeik Pilisszentivánon: Mathias 1773.02.12, meghalt 1773.02.24-én, Mattheus 1774.05.20, meghalt 1774.05.21-én, Katharina 1776.01.07, meghalt 1776.01.17-én, Katharina 1778.10.21, Peter 1781.10.12.

 Ottília Nothelfer Vörösváron férjhez ment 1789.01.28-án Johann Mornerhez. Ottília 1799.01.15-én halt meg Vörösváron. 

Anna Maria Schlegl halálozási helye és ideje ismeretlen.

1735 Üröm

Az óbudai apácák levéltárában fennmaradt egy peres írat szintén erről az ügyről, a per tárgya hogy Philipp Paur sörfőző kidobta a sörfőző házból az előző árendátort Izsák Ábrahámot. Az egyik ok az volt, hogy a zsidó keresztény szolgáit ünnepnapokon dolgoztatta. Az ügyben több tanút kihallgattak akik elköltöztek Ürömről Csolnokra vagy a környező településeken laktak. 1, tanú Thomas Brenimer 35 éves Csolnok, elköltözött társaival Ürömről Csolnokra ( Csolnok is az apácák birtoka volt ), társai: Hans Jung, Konrad Kartapinter, Georg Grosz, Hornyák György, Sebastian Marstetter, Kecskeméti János. 2, tanú, Konrad Kartapinter 49 éves. 3, tanú Johann Jung 63 éves. 4.tanú, Johann Kecskeméti 18 éves. További tanúk: Johann Tier Csolnok 36 éves, Martin Bekk 39 éves, Johann Kellizer ( Pilis ) Csaba 40 éves, Jakob Gerhárd ( Pilis ) Szentiván 50 éves, Jakob Stettler 39 éves Solymár, Martin Peml 42 éves Üröm, Blasius Vulnahoffer 36 éves Üröm, Sebastian Sefferer 35 éves praxator legény, Petrus Sreries 45 éves Szentendre. 

Vörösvár feketefenyő erdő

Vörösvár és Piliscsaba közti erdőt a 18.század végén és a 19.század elején a Majtényi család kivágatta, a területet bérbe adták a falusiaknak legeltetésre. A túlzott legeltetés hatására elpusztult a növényzet és eltűnt a talaj, a kőzetek a felszínre kerültek, a 19.század végén dolomitbányák nyíltak a területen. Az elnevezése a Kopárok lett.  A lepusztult területen egyedül a feketefenyőt lehetett telepíteni. A telepítést Karátsonyi Imre kezdte meg 1926-ban az Őrhegyen, a telepítés az 1970-es évekig folyt.

http://szentivanihke.hu/?modul=oldal&tartalom=1186673

Ferenc József Vörösváron 1896

Piliscsaba katonai laktanya 1890-1918

Milleneumi földalatti vasút

Ferenc József magyar király és osztrák császár (1849-1916)

Miután Ferenc József 1896-ban felavatta Budapesten a földalatti vasutat, Piliscsabára utazott és megtekintette az új katonai tábort.
Amikor visszament Budapestre megállt a vörösvári községháza előtt. Az összegyűlt vörösvári tömeg nevében Hasenfratz Márton bíró tartott rövid beszédet. Ezután megkérdezte a császár : Mi újság Vörösváron ? Minden rendben van ? Hasenfratz bíró azt felelte : Igenis felség, minden rendben van, csak túl nagy a hőség, minden kiég. Eső kellene. A császár erre azt mondta : Sajnálom, de esőt nem tudok adni, nem  vagyok Isten. Majd továbbment Budapestre.
A falu megharagudott a bíróra, amiért esőt kért és nem valami értékeset. Ezután buta parasztnak, dummer bauernek hívták, svábul Tumbau lett a gúnyneve.