Gross Ullersdorf kastély

Gross Ullersdorf kastély

Gross Ullersdorf kastély külső fal festett freskóval

Gross Ullersdorf kastély árkád

Gross Ullersdorf kastély ebédlő

Gross Ullersdorf kastély kályha 1567-ből

A kastélyt Johann Zerotin építette 1580 és 1589 között. Egy gótikus vízivárat épített át egy háromszárnyas reneszánsz kastélynak, árkádos udvarral. A külső falát festett vakolat díszíti. A kastély 1693 óta egy háromszárnyas barokk kastély francia kerttel. A nyugati szárnyban a kápolnát Johann Christoph Handke morvaországi barokk festő képei díszítik. A kastély ebédlőjében festett menyezetkazetták és a Zerotin család tagjait ábrázoló festmények vannak. A kastélyban képgyűjtemény van olasz, flamand, holland festők műveiből. A kastélyban fegyvergyűjtemény és régi kályhák is találhatók az 1500-as évekből. A 30 éves háború után itt rendeztek boszorkánypereket Heinrich Boblig inkvizítor vezetésével.

Gross Ullersdorf

Barokk magtár

A papírmúzeum épülete

A papírmúzeum épülete

Síremlék 1806-ból

Gross Ullersdorf ma Velké Losiny Morvaországban fekszik. Itt született 1798.02.08-án Michael Weiser (1798-1845) ősapám. Ma neves fürdőváros, 1351-ben említik az itteni kénes forrásokat, Johann Zerotin 1592-ben épített fürdőházat a forrásokra. A várost 1296-ban említették először Ulrici villa néven, ez németül Ullersdorfot jelent. A város a morva őrgrófok birtoka volt kezdetben, majd 15.század elején Mährisch Schönberg város zálogbirtoka, 1496-ban lett Zerotin zálogbirtok, 1507-ben pedig Zerotin család birtoka. Johann Zerotin átépítette az 1412-ben épült gótikus vízivárat (a keleti szárny része), reneszánsz kastély lett belőle, a külső falát freskó diszíti. A fehérhegyi csata (1620) után elvették egy időre a Zerotin családtól, később visszakapták. A 30 éves háború után boszorkánypereket tartottak a kastélyban. A település 1802-ig Zerotin birtok, utána a Liechsteintein család birtoka 1945-ig. A városban 1596-ban papírmanufaktúra épült, az épületet a 18.század végén barokk stílusban átépítették. A manufaktúrában kézi erővel merített papír készült. Az épület 1987 óta papírmúzeum.

Kitelepített svábok

Ma egy szomorú évforduló napja van. Ezen a napon kezdődött meg a magyarországi németek kitelepítése. A budaörsi svábok kitelepítésével kezdték meg a mai napon.

XII.Károly Vörösváron 1714

XII.Károly svéd király 1706-ban

XII.Károly (1682-1718) svéd király (1697-1718) uralkodása idején zajlott az északi háború (1700-1721). Svédország ellenfelei Dánia, Lengyelország, Oroszország voltak. XII.Károly legyőzte őket, de az oroszok újraszervezték hadseregüket és 1709-ben Ukrajnában Poltavánál legyőzték a svédeket. XII.Károly török területre menekült serege maradványaival, 1714-ben innen tért haza. Pitestiben gyűlt össze 1500 svéd katona, 10.27-én indultak el, XII.Károly egy nap után hátrahagyta őket és két kisérőjével lovagolt tovább. Az útját Ballagi Mór az utazásról szóló könyvében rekonstruálta. A vöröstoronyi hágon 11.08-án lépett Erdélybe Szeben városába, itt postalovakat bérelt és két postalegény kiséretében lovagolt Szászsebesig, ahonnan postakocsin ment Bécsig. Magyarországon 8 napon alatt haladt át, a rekordgyorsaság oka a sajátos postarendszer volt, a postakocsiállomásokon pihent lovakat lehetett bérelni, így a pénzes emberek gyorsan haladhattak. A legfontosabb állomások Gyulafehérvár, Zilah, Debrecen, Pest voltak. Pestre 11.14-én ért, itt átkelt Budára a hajóhídon. Azután a Buda-Bécs útvonalon haladt, ennek első postakocsiállomása volt Vörösvár. Bécsbe 11.16-án ért, utána átlovagolt Németországon rekordgyorsasággal, Passau, Regensburg, Bamberg, Würzburg, Kassel voltak a legfontosabb városok közben. November 22-én ért el Svéd Pomerániába Stralsund városába.

A témáról szól a töriblog cikke
http://toriblog.blog.hu/2008/04/17/xii_karoly_nagy_vagtaja

1706 Pfeffershoven levele

A kuruc korból kevés forrás maradt fenn, ezért érdekes Johann Ferdinand Pfeffershoven báró budai várparancsnok levele. A levélben természetbeni adókat vett ki Budakeszi, Páty, Bia, Törökbálint, Tök, Zsámbék lakóira. Az első szám a széna mennyiségét mutatja mennyi szekérnyi, a második a takarmány mennyiségét mennyi mérő, 1 mérő 40 kg vagy 54 liter, a harmadik szám a települések faadótartozását mutatja mennyi ölben, 1 öl 1,9 méter. A legtöbb adója Töknek 10, 20, 17 és Zsámbéknak 10, 20, 16, ezek lehettek a legnépesebb települések. Közepes Pátynak 6, 11, 10 és Biának 5, 7, 17 és 1/2. Kevés Budakeszinek 3, 4, 26 és Törökbálintnak 2, 4, 0. 

Jakob Merk és Johanna Steinmayer

Johanna Steinmayer (1689-1749)  1689.04.28-án született Aulendorfban Leonard Steinmayer ( 1649- 1724 ) és Anna Maria Zenner lányaként. Jakob Merk (1685-1751) és Johanna Steinmayer 1710.11.26-án házasodtak össze Aulendorfban. Vörösváron 1715.09.24-én jelentek meg Catherina lányuk születésekor. Jakob Merk colonus volt. Johanna Steinmayer 1749.03.08-án halt meg Vörösváron. Jakob Merk 1751.12.23-án halt meg Vörösváron.

Johann Martin Mirk és Anna Maria Karl

Johann Martin Mirk/Merk ( 1728-1796) Vörösváron született 1728.10.20-án Jakob Merk (1685-1751) és Johanna Steinmayer (1689-1749) fiaként. Anna Maria Karl/Carl (1729-1794) Vörösváron született 1729.04.24-én Andreas Carl (1699-1776) és Barbara Schenzl (1695-1774) lányaként. Martin Mirk és Anna Maria Karl 1748.11.12-én kötött házaságot Vörösváron. Martin Mirk colonus volt. Anna Maria Karl 1794.02.23-án halt meg Vörösváron. Martin Mirk 1796.10.22-én halt meg Vörösváron.