Az 1739-es pestisjárványban meghalt őseim

1739.06.13 Joseph Morand Budakeszi
1739.07.24 Thomas Kellmayer Budakeszi
1739.07.26 Eva - Thomas Kellmayer özvegye Budakeszi
1739.07.05 Magdalena Probst Torbágy
1739.08.10 Ulrich Probst Torbágy
1739.07.06 Joseph Wippelhauser, 70 éves, Pesthidegkút
1739.07.15 Johann Georg Reichenbach, 23 éves, Pesthidegkút
1739.07.22 Anna Maria, Joseph Wippelhauser özvegye, 68 éves, Pesthidegkút

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.

1710.12.15 Mathias Henneholt és Ursula ügye

Miután meghalt a budai Mathias Henneholt és felesége Ursula és gyerekeik is, tanúvallomást tett Budakesziről Anton Hader paraszt és Sebastian Senn és Dietrich Schattl, a vallomásokból kiderült, hogy Ursula, a Rabutin ezred hadnagya Hans Kaspar lánya volt, nem tudják hogy él e még az apa és annak Franz nevű fia. Ezért a hagyatékot - remélve, hogy nincs örökös - magszakadás címén a város magához veszi, az átvételt a Városi Főkamarási Hivatal intézi. 

1710.12.29 Miután magszakadás miatt városi tulajdonként jegyzőkönyvezték Mathias Henneholt hagyatékát, jelentkezett Franciska Teichmann budakeszi lakos, hogy ő Ursula Henneholt nővérének lánya. Eddig nem jött hír arról, hogy él e még Hans Kaspar hadnagy, ezért Franciska Teichmann kérésére a tanács eldöntötte, hogy mentesül a hagyatékhoz tartozó ház őrzésétől és a két szőlő művelésétől. A Halászvárosban lévő ház 35 forintos eladását engedélyező 1710.11.29-én kiadott határozatot - a vevő Mathias Winckler volt - a rokonsági fok miatt visszavonják és Franciska Teichmann kapja, de 35 forintot kell letétbe helyeznie biztosítéknak, ha előkerülne egy közeli és jogos örökös. A két szőlőt úgy kapja meg, hogy meg kell vásárolnia. Az egyik szőlőt a Gellért hegyen a reszelőműves felett 80 forintért. A másikat szintén a hegyen 60 forintért. 1711.12.31-ig 70 forintot kell fizetnie a városnak 8 % kamattal, az összeg másik felét szintén kamattal 1712.12.31-ig. Ha előkerülnek a törvényes örökösök, az asszony egyezzen meg velük, ha tud. A döntésre emlékeztetni kell a Városi Telekkönyvi Hivatalt.

Peter Stallbauer budai polgárjoga

1710.08.04-én Buda város közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái szerint, Buda város tanácsánál Peter Stallbauer budakeszi mészáros kérelmezte a budai polgárjogot és hogy kádár és szatócs legyen Budán. A tanács engedélyezte. Budakeszi Zichy Péter birtoka volt, 1698-ban telepítette a lakatlan településre a németeket.

Honvédlista 1849 Budakeszi

1. Fischer János, Budakeszin született, réznyomtató kézműves volt, önkéntes volt, 1849.06.01 és 1849.08.28 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet.

2. Fischer Ferenc, Budakeszin született, fazekas kézműves volt, önkéntes volt, 1849.05.29-én vonult be, nem tért vissza.

3. Eszterle Ferenc, Budakeszin született, kőműves, önkéntes volt, 1849.05.28 és 1849.08.24 közt volt egyszerű honvéd.

4. Harcz Mátyás, Budakeszin született, paraszt szolga a jogállása, önkéntes volt, 1849.05.28 és 1849.07 közt volt egyszerű honvéd, nem kapott elbocsátó levelet

1707.01.03 Nikolaus Gerardin ügye

A tanács sommás tanúkihallgatást tart az elhunyt Grossbardt özvegye által folyó év január 7-én Nikolaus Gerardin ellen indított ügyben.

Első tanúként a negyven év körüli ( 1667 ), katolikus vallású Sebastian Sehn budakeszi parasztot hallgatják meg, aki a bajorországi Wolnzachban született. A tanú kijelenti: Gerardin Eszéken gyakran ingerelte az elhunytat azzal, hogy amikor a kurucok a pesti mezőn voltak, számtalanszor átment Gerardin feleségéhez. a házukból, a falra állva nézték a kurucokat. Grossbardt és Gerardin egyszer összeverekedett Wagner fogadójában, de a tanú akkor nem volt jelen. A verekedés után Grossbardt beteg lett, feküdt és ápolták. Egy alkalommal Grossbardt az eszéki várban lévő fogadóból az alsóvárosba ment a Fekete Ház melletti istállóban elhelyezett lovaihoz. Az oda- és a visszaút egy egész napot vett igénybe, mert Grossbardt nagyon fáradt és erőtlen volt,A tímár egyezséget akart kötni a verekedés miatt Grossbardttal és azzal fenyegette meg, ha nem egyezkedik vele, akkor Pécset elárulja a főispánnak, hogy az ismert tűzvész miatt elveszítette a lovat és a kocsit. Sehn beszámol arról is, hogy Grossbardt halála után Jakob Pöll is vitába keveredett Gerardinnal, aki két pisztolyt szegezett rá. Pöll kilötte a kezéből az egyik pisztolyt, majd megkérdezte tőle, vele is azt akarja tenni, mint Grossbardttal.

A második tanú a harmincöt éves ( 1672 ), katolikus vallású Kaspar Peter budakeszi paraszt, aki a morvaországi Johannesthalban született. Kaspar Peter saját szemével látta, amikor este felé Grossbardt részeg volt, Gerardin azonban egész nap böjtölt. Mivel Grossbardt féltékenykedett Gerardinra, a két férfi összeverekedett, mindketten hevesen küzdöttek. A tímár leteperte a földre Grossbardtot, rátérdelt és ököllel erősen ütlegelte, később megrugdosta, majd háromszor erősen mellbe vágta. Később ismét egymásnak estek, de a tanú akkor már nem volt jelen, de azt hallotta, Jakob Pöll- akit svábul Jäcklnak hívnak - ott volt. 

Itt a két budakeszi tanú érdekes, főleg a születési helyük.

Johann Pendert és Julianna Kellmayer

Johann Pendert 1753.09.27-én született Zsámbékon, Andreas Pendert ( 1730-1778 ) és Fides Schumpp ( 1730-1772 ) fiaként. Julianna Kellmayer / Gellmayer 1760.02.13-án született Budakeszin Sebastian Kellmayer ( 1711-1767 ) és Anna Maria Resch ( ?-? ) lányaként. Johann Pendert és Julianna Kellmayer 1780.02.07-én kötött házasságot Budakeszin. Johann Pendert 1799.10.18-án halt meg Zsámbékon. 

Fegyverneki németek 1845-1880

A Nagykunságban fekvő Fegyvernekre báró Szapáry József és felesége Orczy Anna telepített németeket 1845-ben és utána. A németek által lakott településrész neve Annaháza volt. A telepesek Bács megyéből: Gara, Hajós, Harta, Vaskút, Nemesnádudvar, Bácsszentiván, Csonoplya, Kollut, Stanisics, Kernyája, Katymár, Csávoly, Pest megye pesti oldaláról: Ceglédbercel, Újhartyán, Soroksár, Esztergom megyéből: Dorog és a Pilisből: Budakeszi, Solymár, Perbál, Zsámbék érkeztek. 1852-ben német iskola épült nekik. A település római katolikus temploma 1863-ban épült meg. 1899-ben néhány család áttelepült a bulgáriai Carev Brod településre.

Fegyvernek katolikus templom 1863

Római kocsi Budaörsön és Budakeszin

A régészek 1999-ben Budakeszin, 2002-ben Budaörsön találtak római kocsikat a kelta eraviscus törzs előkelőinek sírjában. Mráv Zsolt tanulmányában ezekről a kocsikról is ír: 

http://www.ookor.hu/archive/cikk/2009_3_4_mrav.pdf

1706 Pfeffershoven levele

A kuruc korból kevés forrás maradt fenn, ezért érdekes Johann Ferdinand Pfeffershoven báró budai várparancsnok levele. A levélben természetbeni adókat vett ki Budakeszi, Páty, Bia, Törökbálint, Tök, Zsámbék lakóira. Az első szám a széna mennyiségét mutatja mennyi szekérnyi, a második a takarmány mennyiségét mennyi mérő, 1 mérő 40 kg vagy 54 liter, a harmadik szám a települések faadótartozását mutatja mennyi ölben, 1 öl 1,9 méter. A legtöbb adója Töknek 10, 20, 17 és Zsámbéknak 10, 20, 16, ezek lehettek a legnépesebb települések. Közepes Pátynak 6, 11, 10 és Biának 5, 7, 17 és 1/2. Kevés Budakeszinek 3, 4, 26 és Törökbálintnak 2, 4, 0. 

1731 Az óbudai úriszék néhány döntése

Az 1731.január 15-én Óbudán tartott úriszéki ülésről Horányi Gábor Pest megye szolgabírája készített jelentést. Az ülés elnöke Pászthory Imre, jelen van Sibolthy Sándor és Jeszenszky Mihály esküdt, valamint a vármegye szolgabírái és esküdtjei. Foglalkoztak Reitpaur Gáspár Budakeszi volt tanítója ügyével, ő elmaradt fizetését követeli és elkobzott marhája, szőleje és szántója visszaadását. Barátságos megegyezés jött létre, Budakeszi lakóitól kap 50 rénes forintot és 8 pozsonyi mérő búzát, ezt Gyertyaszentelő ünnepén (február.2) kell kifizetni. A zsámbéki mészáros ügyében nem volt tárgyalás, mert az adósság fejében rácok elfogadták igéretét, hogy egy adósságával egyenlő értékű tárgyat ad nekik. Január 16-án a ráckevei rácok kalugyere birói buzdításra megegyezett a budaörsi uradalom ispánjával Bernhardussal egy verekedés ügyében, az ispán visszaadta a kalugyer botját, az ispán a szokásos engesztelés mellett 6 forintot fizetett a kalugyer sebei gyógykezelésére, mely sebeket az ispán ütött. A jenői sörfőző ügyében a zsámbéki zsidó mészáros ellen, amelyben a mészárostól 75 forintos tartozásának kifizetését követeli, a következő ülésen döntenek. A kalugyer görögkeleti szerzetes.

Sebastian Ulzimer és Margaretha Lutz

Sebastian Ulzimer / Ulsamer ( 1721-? ) 1721..01.20-án született a Rastatt melletti Forchheim településen, ez ma Rheinstetten része, Andreas Ulzemer ( 1688 - 1736 ) és Anna Maria Kutter ( 1688 -1750 ) fiaként..
1741.01.09-én vette feleségül Anna Maria Wintert (? -1752 ), aki 1752.06.17-én halt meg Etyeken. Közös gyerekeik, Anna Maria 1745.03.29, Johann Michael 1746.09.22, Margaretha 1748.10.11, Eva 1750.01.16. A gyerekei születésénél feljegyezték, hogy civis, polgár volt.
Sebastian Ulzimer / Ulsamer  Forchheim településről 1752.03.24-én jött el feleségével és gyerekével Etyekre. Felesége halála után vette feleségül Torbágyon Margaretha Lutzt ( 1733- 1792 ) 1752.07.16-án. Margaretha Lutz valószínűleg Michael Lutz ( 1710 - 1775 ) lánya volt, aki 1775.05.18-án halt meg Torbágyon.
A család először 1753.04.08-án jelent meg Etyeken az anyakönyvben Johann Georg fiúk születésekor. 1755.02.17-én született itt Paul fiúk, 1756.10.11-én Margaretha, aki meghalt itt 1756.10.18-án, 1758.03.31-én született Mechtild lányuk.
Az 1757-es etyeki lélekösszeírásban Sebastian Ulzimer 30 éves, Margaretha 24 éves, lányuk Margaretha 7 éves, fiúk Georg 3 éves.
A család 1760.09.09-én már Budaörsön élt, ekkor született Anna Maria lányuk, aki 1761.08.05-én ott halt meg, 1761.11.21-én született itt Maria lányuk, ekkor Sebastian Ulzimer bubulcus vagyis marhapásztor.
1764.08.13-án Budakeszin élnek, ekkor született Johann Michael Ulzimer, szintén itt született Leopold 1766.11.14-én.
1771.03.23-án  Budajenőn élt a család, ekkor született Mathias fiúk, aki itt meghalt 1771.04.01-én, Sebastian Ulzimer foglalkozása pastor - pásztor volt.
Utoljára Perbálon jelentek meg 1772.02.18-án Leopold ekkor halt meg.
Margaretha Lutz 1792.03.10-én halt meg Vörösváron.

Michael Ulzimer és Anna Maria Fausler

Michael Ulzimer (1764-1813) 1764.08.13-án született Budakeszin Sebastian Ulzimer ( (1727-?) és Margaretha Lutz (1733 - 1792) fiaként.
Anna Maria Fausler (1764-?) 1764.05.31-én Zsámbékon született Martin Fausler (1730-1788) és Barbara Hauser (1738-?) lányaként.
Michael Ulzimer és Anna Maria Fausler 1784.02.12-én kötöttek házasságot Nagykovácsiban, azután Vörösvárra költöztek. 
Vörösváron született közös gyerekeik: 1786.02.22 Margaretha, 1788.10.10 Theresia, 1791.06.05 Anna Maria, 1793.11.12 Joseph, 1794.12.11 Elisabeth, 1796.01.29 Mathias, 1798.10.13 Martin, 1801.05.07 Michael, 1803.12.26 Marianna, 1807.09.08 Elisabeth.
Michael Ulzimer 1813.04.20-án halt meg Vörösváron.