Az Oroszországi németek bevándorlása 1763 - 1859
A térképen azokat a bevándorlási útvonalakat lehet látni, amelyek Németországból és Poroszországból, Rigán, Szentpéterváron, Varsón és Magyarországon keresztül vezettek a mai orosz és ukrán területekre.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Németország. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Németország. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. január 1., vasárnap
Oroszországi németek 1941-2010
A háború kitörésekor 1941-ben a szovjet hatóságok elkezdték a németek deportálását Szibériába és Kazahsztánba. 1941 és 1942 nyara közt 1,2 millió németet deportáltak, az ott élő németek 80 %-át. A deportálás következtében százezrek haltak meg.
A német megszállás alá került szovjet területekről is kitelepítették a német hatóságok a németeket a megszállt lengyel területekre. Először Leningrád környékéről - Ingermanland - 3800 németet 1942 elején. Másodjára 1943 elején Belorusszia területéről 10 500 németet. Harmadszor 1943 februárjában az Észak-Kaukázusból, a Kalmük területről, Ukrajna keleti részéről akik megúszták a szovjet deportálást 11 800 németet. Negyedszer 1943 márciustól 1944-ig az ukrán városokból 72 000 németet és 960 krími németet akik megmenekültek a szovjet deportálástól. Ötödször 1943 augusztus 1944 május közt 73 ezer németet a Fekete-tenger vidékéről. Hatodszor Volhíniából 44 600 németet. Hetedszer a Dnyeszteren túli román megszállási ukrán zónából 135 ezer németet 1944 február és július közt. Összesen 350 ezer németet mentettek ki onnan. Közülük a 1945-ös német vereség után 100 ezer németet fogott el a szovjet hadsereg Németországban vagy adtak át nekik a nyugati szövetségesek. Kazahsztánba vagy Szibériába deportálták őket, sokan meghaltak közben. 1955-ben nyerték vissza a szabadságukat a deportáltak , de nem térhettek vissza régi lakóhelyükre.
1939-ben 1,4 millió német élt a Szovjetunióban, ebből Oroszországban 860 ezer, ezen belül a Volga-vidéken 370 ezer. Ukrajnában 390 ezer német élt, a Kaukázusban is sok német élt.
1959-ben 820 ezer német élt Oroszországban, ezen belül Szibériában és százezrek Kazahsztánban.
1989-ben 842 ezer német élt Oroszországban.
1950-ben 70 ezer oroszországi német élt az NSZK területén.
1989 után az oroszországi németek többsége kivándorolt Németországba. 2010-ben 83 ezer német élt még Szibériában.
Címkék:
1941,
1945,
Belorusszia,
Fekete.tengeri németek,
Ingermanland,
Kaukázus,
Kazahsztán,
Németország,
Oroszország,
oroszországi németek,
Szibéria,
Szovjetunió,
Ukrajna,
Volhínia
2014. június 8., vasárnap
A Hohle-Fels barlang leletei 1
A németországi Sváb-Alpokban fekvő barlang legértékesebb lelete a 40 000 éves legrégibb női szobor, de más értékes leleteket is találtak a 30 és 40 000 év közti időszakból. Találtak egy lófejszobrot mammutcsontból, egy vízimadár szobrot elefántcsontból, egy oroszlánember szobrot elefántcsontból, egy csontfuvolát keselyűcsontból.
![]() |
| A Hohle-Fels barlang |
![]() |
| A női figura |
![]() |
| Az oroszlánember |
2014. június 7., szombat
Az Oroszlánember
A világ egyik legrégibb szobrát Németországban, a Sváb-Alpokban, az Asselfingen melletti Hohlenstein-Stadel barlangban találták meg 1939-ben. A szobor darabjait 1969-ben rakták össze, de időnként találnak új darabokat belőle. A szobor mammutcsontból készült, 35 000 éves. 2013-ban készült el a rekonstrukciója.
Schöningeni hajítódárdák
Németország északi részén, Schöningen közelében, egy szénbányában találták meg régészek 1994 és 1998 közt a világ legrégibb ismert hajítódárdáit. Ezek 300 000 évesek voltak, a heidelbergi ember ( homo heidelbergensis ) használta őket.
http://mult-kor.hu/20120919_haromszazezer_eves_hajitodardakat_talaltak
Németország északi részén, Schöningen közelében, egy szénbányában találták meg régészek 1994 és 1998 közt a világ legrégibb ismert hajítódárdáit. Ezek 300 000 évesek voltak, a heidelbergi ember ( homo heidelbergensis ) használta őket.
http://mult-kor.hu/20120919_haromszazezer_eves_hajitodardakat_talaltak
![]() |
| A schöningeni hajítódárdák |
2014. április 27., vasárnap
Poseni németek
Posen/Poznan lengyel terület volt, Lengyelország első felosztásakor 1772-ben az északi részét, 1793-as második felosztásakor a déli részét kapta meg Poroszország. 1807 és 1815 közt a lengyel Varsói Nagyhercegség része, 1815-ben újra megkapja Poroszország. 1910-ben a lakosság 2/3-a lengyel, 1/3-a német volt. A német telepesek a 13.században érkeztek ide. 1871-ben létrejön az egységes Németország, asszimilálni akarták az itteni lengyeleket, felszámolták a lengyel nyelvű oktatást. A törekvés sikertelen volt, a lengyeleknek magas születési rátája volt és az itteni németek egy része kivándorolt a nyugati iparterületekre. 1920-ban helyreállt Lengyelország és visszakapta Posent. A lengyelek kisajátították a német állampolgárok földjeit és az 1925-ös földreform sok németet rákényszerített földje eladására a lengyeleknek. 1939-ben elfoglalta a területet Németország. 1945-ben visszakapta Lengyelország és elűzték az itt élő németeket.
![]() |
| Posen Németországon belül, világoskék terület |
![]() |
| Posen nemzetiségei 1910-ben, kék lengyel, piros német többség |
| Posen városháza |
| Posen dóm |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)












