1737.07.08  Esztergom és Dorog közti határper

Esztergom város tanácsában Faichtinger József bíró elmondta, hogy a Dorog és Esztergom városa között lévő határviták elkerülésére megküldik a káptalani prefektusnak a város és az akkori prefektus között 1719-ben kötött egyezség másolatát. Az irat átadásával megbízzák Faichtinger József bírót és Zilizy Andrást.

1737.08.07  Esztergom és  Dorog és Kesztölc közti határ

A bíró elmondta, hogy Pestről magával hozta azt a vizsgálati jegyzőkönyvet, amit a káptalan készített a dorogi és a kesztölci határról.

1738.07.12 Dorog és Kesztölc közti határvita

Esztergom város Zilizy Andrást és Faichtinger Józsefet a dorogi és kesztölci viták miatt az ítélőmesterhez, a jegyzőt pedig Bars és Hont megyéhez küldik, hogy onnan az ügyben bírákat küldjenek.

1738.08.20 Dorog és Kesztölc közti határ

Az ítélőmester Bacskády Pál és Hont megye jegyzője helyett Missics Mihály kiment a Dorog és Kesztölc közti határvita elrendezésére. A belső tanácsból ( Esztergom város ) Zilizy András bírót, Faichtinger Józsefet, Walter Györgyöt, Gánóczy Istvánt és a jegyzőt, a külső tanácsból Heberong Mátyás szószólót, Czirk Bertalant, Pásztor Istvánt, Szentgály Istvánt, Knepffl Mihályt és Lukács Istvánt küldték ki.

1917 vérhasjárvány

Pest megyében 1917 júliusában tört ki a vérhasjárvány négy településen. Pilisvörösváron az ott elhelyezett bosnyák katonák közt tört ki a járvány. A katonákat a község járványkórházába helyezték el, miután ez kevés volt a település egy házat is kibérelt erre. A szénbánya támogatásával egy 30 ágyas járványkórházat állítottak fel. Pesthidegkúton szintén a katonák közt tört ki a járvány, akiket Budapestre szállítottak kezelésre. Csepelen is kitört a járvány. Solymáron négy megbetegedés volt, a pilisvörösvári szénbánya gépésze és családja. 

Augusztusban már 21 Pest megyei településre terjedt ki a járvány. Pilisvörösváron augusztusban 308 megbetegedés volt, 36-an haltak meg. Csepelen 166 betegből 6-an haltak meg. Solymáron 62 betegből 4-en haltak meg. Pest megyében összesen 879 betegből 69-en haltak meg. 

Voltak még új megbetegedések szeptember, október, november hónapokban is, de már kevesebben betegedtek meg. A vérhasjárvány áldozata lett a Spiegelberger Katalin szépanyám, 1917.10.02-án halt meg az állami iskolában felállított járványkórházban. 

1872-1873 Kolerajárvány

1872-ben tört ki a kolerajárvány első szakasza Pest megyében, ekkor kevesen betegedtek meg, 47 községben 617 fő, ebből 260 halott.

1873-ban tört ki a második szakasz Pest megyében, ennek sok halálos áldozata volt. 1873.május 3 és október 31 közt tartott a járvány. 89 községben 10711 megbetegedés volt és 4727 halott. Ennek esett áldozatul Nothelfer Anna ősanyám, 1873.07.18-án halt meg Vörösváron kolerában. Az egész országban 190 000 halottja volt a két év járványnak.

1739-1740 pestisjárvány

Ebben az időszakban pestisjárvány volt az egész országban. Néhány olyan település adatai, ahol őseim éltek ekkor és akik közül többen meghaltak a járvány során.

Torbágy 1739 április és október közt tartott a járvány, kb: 220 halott volt.

Budajenő és Telki 1739 május és november közt, kb: 150 halott.

Budakeszi 1739 június és 1740 április közt, kb: 538 halott, a település lakóinak fele halt meg.

Budaörs 1739 május és 1740 április közt, kb: 259 halott, a lakók fele meghalt.

Óbuda 1739 június és 1740 április közt, kb: 888 halott, a lakók fele meghalt.

Pesthidegkút 1739 május és 1740 január közt, kb: 174 halott.

Pilisborosjenő 1739 március és 1740 április közt, kb: 80 halott.

Üröm 1739 május és 1740 január közt, kb: 98 halott.

Törökbálint 1739 májusában tört ki, halálos áldozatok száma nem ismert.

Zsámbék 1739 június és 1740 április közt, kb: 828 halálos áldozat.