1864.05.10

Az osztrák jogi újság, Allgemeine Österreichische Gerichtszeitung 1864.05.10-i számában leközölt egy listát a Bécsben jogi tanácsadást kérőkről, köztük volt Anton Scharle ( 1810-1878 ) Zsámbékról, aki 1864.05.13-ra kapott időpontot Alexius Molnár ügyvédtől.

http://anno.onb.ac.at/cgi-content/anno?aid=aog&datum=18640510&seite=4&zoom=33&query=%22zs%C3%A1mb%C3%A9k%22&provider=ENP&ref=anno-search

Johann Botzheim és Julianna Breier

Johann Botzheim ( 1829-1904 ) Vörösváron született, 1829.08.28-án,  Mathias Botzheim ( 1786-1829 ) és Anna Maria Feldhoffer ( 1792-1847 ) fiaként. Julianna Breier ( 1837-1863 )  Vörösváron született 1837.01.01-én Johann Breier ( 1800-1843 ) és Teresia Nick ( 1800-1880 ) lányaként. Johann Botzheim és Julianna Breier 1856.01.30-án házasodtak össze Vörösváron, Johann Botzheim a 256.szám, Julianna Breier a 264-es szám alatt lakott. Julianna Breier 1863.09.11-én tifuszban halt meg Vörösváron. Johann Botzheim özvegy inquilinus 1864.04.26-án vette feleségül Elisabetha Guth ( 1845-1890 ) hajadont. Elisabetha Guth 1890.01.24-én halt meg tüdőbajban. Johann Botzheim napszámos 1904.10.30-án.d.e.11.órakor halt meg gyomorrákban Vörösváron a 29.szám alatt.

Lublin és Cholm/Chelm környéki németek 1795-1940

Lublin lengyel terület volt, Lengyelország felosztásakor Ausztria kapta meg 1795 és 1809 közt. Napóleon 1809-ben a Varsói Nagyhercegségnek adta, 1815-ben Oroszország kapta meg. A területre elsőként svájci mennoniták érkeztek. A francia Montbeliard településről 1791-ben költöztek Podoliába, majd onnan 1795 és 1800 közt a Lublin környéki Urzulin és Michelsdorf falvakba. 1797-ben csatlakozott néhány Galíciából jött svájci mennonita család a többiekhez, ezek előtte az ukrajnai Vyshenka településen éltek. A mennoniták egy része 1807-ben áttelepült a volhíniai Eduardsdorfba, a többiek 1837-ben telepedtek át Volhíniába. A helyükre porosz mennoniták költöztek, ők előtte az ukrajnai Molotschna telepen éltek. 1833-ban 717 német élt a területen, 1864-ben 28 településen éltek németek itt. Az itteni németek túlnyomó többsége 1864 és 1885 közt érkezett, a legtöbben 1864 és 1874 közt. A bevándorlás oka az oroszországi jobbágyfelszabadítás volt, eredményeként munkaerőhiány jött létre a területen. A lengyel földbirtokosok a Visztula vidékén toboroztak német telepeseket ide. 1868-ban 6224 német telepes élt a területen. A telepesek főleg Babiak, Dabie, Gostynien, Kolo, Lipno, Sompolno és Varsó környékéről érkeztek. A vallásuk evangélikus volt, három plébániájuk volt, 1784 óta Lublin, 1876 óta Chelm-Kamien, 1925 óta Cycow. 1897-ben elrendelte az orosz állam a kizárólagos orosz nyelvű oktatást a területen. Az első világháború kitörése után a német férfiakat besorozták az orosz hadseregbe, a többieket 1915-ben deportálták Belső-Oroszországba, innen a háború után tértek vissza. 1918-ban a helyreállt Lengyelország része lett a terület. 1939-ben elfoglalta Németország, az itt élő 32 000 németet áttelepítették a Wartheland területére.

A fehér vonalak jelzik a területre érkező németek származási területeit

A nagy piros pontok a terület központjai, a kis piros pontok német lakta települések