Molnár József festő

Ma van a Zsámbékon született Molnár József ( 1821-1899 ) festőművész, grafikus halálának évfordulója.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Moln%C3%A1r_J%C3%B3zsef_%28fest%C5%91,_1821%29

Molnár József

Ábrahám kiköltözése 1850

Dezső feláldozza magát Károly Róbertért 1855

Fegyverneki németek 1845-1880

A Nagykunságban fekvő Fegyvernekre báró Szapáry József és felesége Orczy Anna telepített németeket 1845-ben és utána. A németek által lakott településrész neve Annaháza volt. A telepesek Bács megyéből: Gara, Hajós, Harta, Vaskút, Nemesnádudvar, Bácsszentiván, Csonoplya, Kollut, Stanisics, Kernyája, Katymár, Csávoly, Pest megye pesti oldaláról: Ceglédbercel, Újhartyán, Soroksár, Esztergom megyéből: Dorog és a Pilisből: Budakeszi, Solymár, Perbál, Zsámbék érkeztek. 1852-ben német iskola épült nekik. A település római katolikus temploma 1863-ban épült meg. 1899-ben néhány család áttelepült a bulgáriai Carev Brod településre.

Fegyvernek katolikus templom 1863

Bulgáriai németek 1893-1943

A mai Bulgária területére már a középkorban is vándoroltak be németek. A 13-14.században szász bányászok alapítottak ott bányásztelepüléseket, Csiprovci volt a legjelentősebb település. A török hódítás ( 1371-1396 ) idején a többség elmenekült, a maradékuk beolvadt a katolikus bolgárok közé. Az 1860-as és 1870-es években osztrák kereskedők éltek a nagyobb városokban, 200-300 személy, az 1883-as népszámlálás idején 476 németet írtak össze. Bulgária 1878-ban szabadult fel a török uralom alól és lett független állam, a bolgár cárok a német Szász-Coburg dinasztiából kerültek ki. Az első német bevándorlók 1893-ban érkeztek Bulgáriába, 7 bánáti sváb család. Ők az 1887-ben bánáti katolikus bolgárok által újratelepített Bardarski Geran faluban települtek le, később újabb német családok érkeztek ide, összesen 95 család jött a faluba. Ezután Gostilya faluba érkeztek németek, ezt is bánáti bolgárok telepítették újra először. Majd Voyvodo faluba érkeztek németek, ezt evangélikus csehek és szlovákok, bánáti bulgárok telepítették újra. 1899-ben Carev Brod faluba 70 német család települt, bánáti svábok, dobrudzsai és besszarábiai németek, a Nagykunságból Fegyvernek faluból is jött néhány család. Bulgária területe volt 1913-ig Dél-Dobrudzsa, itt volt Ali Anife / Kalfa / Dobrevo falu, ezt Herszonból és a Krímből jött németek alapították 1903-ban. 1943-ban deportálták a Bulgáriában élő németeket, 2150 személyt.

Gostilya katolikus templom 1904

Bardarski Geran neogót katolikus templom 1930

Pendert János és Luncz Erzsébet

Pendert György (1878-1932) dédapám szülei Pendert János (1846-1878) és Luncz Erzsébet (1851-1899) voltak.
Pendert János ükapám 1846.02.06-án született Zsámbékon Johann Pendert (1817-1892) telkes és Anna Bader (1818-1894) fiaként.
Luncz Erzsébet ükanyám 1851.10.26-án született Zsámbékon Georg Luncz (1818-1859) és Rosalia Kimmel (1823-1900) lányaként.
1869-ben a sorozáson Pendert János földműves, 168 cm, púpos végleg alkalmatlan.
1871.11.22-én házasodtak Zsámbékon 299.szám alatt.
Miután 1878.03.17-én meghalt ükapám mint telkesgazda tüdőbajban, ükanyám második házasságot kötött Hajdú József telkesgazdával 1879.02.17-én Zsámbékon.
1888.01.28-án meghalt Hajdú József Zsámbék 330.szám alatt tüdőbajban.
Ükanyám harmadik házasságát Gündert Pál telkesgazdával 1892.02.24-én kötötte Zsámbékon, Gündert Pál 1894.06.22-én meghalt tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt.
Luncz Erzsébet 1899.05.02-án d.e.2.órakor halt meg tüdőbajban Zsámbék 328.szám alatt.