Bulgáriai örmények

Ma 6500 örmény él Bulgáriában. Főleg Plovdiv, Várna, Szófia és Burgasz városokban. 

Már az 5.század óta éltek Bulgária területén, mint a bizánci hadsereg lovasságának katonái. Bizánc több ezer paulikánus örmény eretneket telepített le a 11.századig a Rodope-hegység, Thrákia és Macedonia területén. Belőlük jött létre a bogumil szekta, amely elterjedt az egész Balkánon. Ezek később katolikusok lettek vagy áttértek az iszlámra a török uralom idején. 

Később Bulgária és Örményország is török uralom alá került. Sok örmény települt át Örményországból, a Krímből, Lengyelországból és Kis-Ázsiából Bulgáriába a folyamatos háborúk elől, Bulgária ekkor békés terület volt, a többi területen a törökök háborúztak a szomszéd országokkal. 

1878-ban Bulgária független lett, ekkor 5300 örmény élt a területén. 1890 után 20 000  örmény menekült ide, az ellenük irányuló török tömeggyilkosságok elől, főleg Plovdiv és Várna városában telepedtek le. A Balkán háborúk előtt 35 000 örmény élt Bulgáriában. 

1922-ben a törökök népirtása elől 22 000 újabb örmény menekült Bulgáriába. 

1944-ben szovjet megszállás alá került Bulgária, az itteni örmények többségét áttelepítették a szovjet Örményországba. Egy részük Bulgáriában maradt, de voltak akik nyugatra menekültek. 

Bulgáriai albánok

A katolikus albánok Kopilovci bányásztelepülésen éltek Csiprovci mellett, a 15.századtól éltek ott 1688-ig. Petar Bogdan bulgár püspök írt róluk jelentéseiben: 1640, 1200 albánról ír, 1647, 1200 albán, akik főleg bulgárul beszélnek, 1658, 1500 albán, már csak bulgárul tudnak. 1688-ban Csiprovciban felkelés tört ki a törökök ellen, ekkor elpusztították a törökök Kopilovcit. Az ortodox albánok sok helyen éltek Bulgáriában, a többség északon a következő településeken: Arbanasi, Tarnovo mellett, Cservena Voda, Russe mellett, Poroishte, Razgrad mellett, Dobrina, Provadia mellett, Devnya, Várna mellett, éltek még Szófiában is. Délen Gorno Arbanasi és Dolno Arbanasi falvakban, Asenograd mellett, Trákiában Mandrica faluban, Ivaylograd mellett.

Gagauzok Besszarábiában

Ma 175 000 gagauz él a korábbi Besszarábia területén, ezek ortodox törökök. A gagauzok a kunok leszármazottai, a Balkán déli részén éltek, a 13.században katolikusok lettek, később áttértek az ortodox hitre. A nomád gagauzok 1812 és 1845 közt költöztek Dobrudzsából és Kelet-Bulgáriából Budzsákba, Avdarman, Comrat, Tomai, Cismichioi településekre, később egy részük a Krímbe költözött.

Besszarábiai bulgárok

Az első bulgárok a 18.század végén költöztek a törökök elől Budzsákba. 1812-ben Oroszország területe lett Besszarábia, újabb bulgár menekültek érkeztek, nyugaton Bolgrád város környékén és délen telepedtek le. 1819-ben 24 000 bulgár élt Besszarábiában. A következő orosz-török háború 1828-1829 után újabb bulgár menekült hullám érkezett a törökök elől Besszarábiába Bulgáriából.

Albánok Besszarábiában / Ukrajnában

Besszarábia déli része ma Ukrajna része, Budzsák a terület elnevezése. Albánok a 18-19.században vándoroltak be Oroszországba. A többség a 1768-1774-es orosz-török háború után menekült oda Bulgáriából, a háborúban ezek az ortodox albánok az oroszok mellett harcoltak, 1700 család érkezett. A Krímben, Kercs és Yenikale környékén telepedtek le. Később Odessza környékén és Budzsákban telepedtek le albánok, majd beolvadtak a görög, orosz, ukrán népességbe. Ma 3 településük létezik a Zaporozsje területen és egy falu Karakurti, a Budzsák területén. Karakurtit 1811-ben alapították az albánok.

Fegyverneki németek 1845-1880

A Nagykunságban fekvő Fegyvernekre báró Szapáry József és felesége Orczy Anna telepített németeket 1845-ben és utána. A németek által lakott településrész neve Annaháza volt. A telepesek Bács megyéből: Gara, Hajós, Harta, Vaskút, Nemesnádudvar, Bácsszentiván, Csonoplya, Kollut, Stanisics, Kernyája, Katymár, Csávoly, Pest megye pesti oldaláról: Ceglédbercel, Újhartyán, Soroksár, Esztergom megyéből: Dorog és a Pilisből: Budakeszi, Solymár, Perbál, Zsámbék érkeztek. 1852-ben német iskola épült nekik. A település római katolikus temploma 1863-ban épült meg. 1899-ben néhány család áttelepült a bulgáriai Carev Brod településre.

Fegyvernek katolikus templom 1863

Dobrudzsai németek térkép 1

A térképen narancssárgával jelölt rész a román, a sárgával jelölt rész a bulgár terület.

Bulgáriai németek 1893-1943

A mai Bulgária területére már a középkorban is vándoroltak be németek. A 13-14.században szász bányászok alapítottak ott bányásztelepüléseket, Csiprovci volt a legjelentősebb település. A török hódítás ( 1371-1396 ) idején a többség elmenekült, a maradékuk beolvadt a katolikus bolgárok közé. Az 1860-as és 1870-es években osztrák kereskedők éltek a nagyobb városokban, 200-300 személy, az 1883-as népszámlálás idején 476 németet írtak össze. Bulgária 1878-ban szabadult fel a török uralom alól és lett független állam, a bolgár cárok a német Szász-Coburg dinasztiából kerültek ki. Az első német bevándorlók 1893-ban érkeztek Bulgáriába, 7 bánáti sváb család. Ők az 1887-ben bánáti katolikus bolgárok által újratelepített Bardarski Geran faluban települtek le, később újabb német családok érkeztek ide, összesen 95 család jött a faluba. Ezután Gostilya faluba érkeztek németek, ezt is bánáti bolgárok telepítették újra először. Majd Voyvodo faluba érkeztek németek, ezt evangélikus csehek és szlovákok, bánáti bulgárok telepítették újra. 1899-ben Carev Brod faluba 70 német család települt, bánáti svábok, dobrudzsai és besszarábiai németek, a Nagykunságból Fegyvernek faluból is jött néhány család. Bulgária területe volt 1913-ig Dél-Dobrudzsa, itt volt Ali Anife / Kalfa / Dobrevo falu, ezt Herszonból és a Krímből jött németek alapították 1903-ban. 1943-ban deportálták a Bulgáriában élő németeket, 2150 személyt.

Gostilya katolikus templom 1904

Bardarski Geran neogót katolikus templom 1930